DAX felett a kötvényhozam
Az eurózónában érdekelt pénzügyi körökben minden bizonynyal a 2004-es év egyik emlékeztető jele az elmaradt kamattrendváltás lesz: tavaly januárban vadászni kellett azokat az elemzőket, akik nem emelkedő kamatszintet jósoltak az év átlagában. Ehhez képest a rövid oldali lejáratok a változatlanul kétszázalékos alapkamat mellett stabilak maradtak, a hosszú futamidők pedig négy százalék alá estek az év végére. Részben ennek is köszönhető, hogy az ezeken a papírokon megszerezhető teljes hozam - a kifizetett kuponokkal és az árfolyamnyereséggel együtt - az év végére elérte a 9,6 százalékot, ami magasabb a vezető német részvényindex, a DAX teljesítményénél is. Utóbbi ehhez képest 7,0 százalékos teljesítményt produkált, ezzel az értékkel ráadásul nem számított gyengének a vezető európai börzék sorában.
Sokkal jobban teljesítettek azok a nem eurózóna-tagországok, melyek nemzeti fizetőeszköze erősödött 2004-ben: így visszatekintve jó üzletnek bizonyult a lengyel vagy akár a magyar tőzsdeindexekbe való befektetés is. A hozam az új uniós tagállamok körében a csatlakozást követően ugrott meg igazán, a bátrabbak azonban - akik például Ukrajnában invesztáltak - még nagyobbat profitálhattak.
A japán jen 4,3, a dollár pedig 7,5 százalékot vesztett értékéből egy év alatt az euróhoz mérten, az ázsiai országban ráadásul a kamatszint is változatlanul alacsony maradt. Az USA legalább az irányadó rátát emelte, összesen 1,25 százalékponttal, ennek ellenére a hosszú hozamok lényegében változatlanok maradtak. Azok, akik euróalapon kezelik vagyonukat és emellett dollárba fektették pénzüket, jellemzően rosszul jártak, általában minimális profittal zárták 2004-et. Még a tavalyi év olyan sikeres terméke, mint az arany, sem volt elegendő ahhoz, hogy a zöldhasú tetemes leértékelődéséből eredő hátrányokat ellensúlyozza. Így ha valaki az év elején százezer euró értékben vásárolt a dollárban jegyzett nemesfémből, az december végén 3500 eurós veszteséggel tudott csak kiszállni az üzletből. Legroszszabbul ilyen átváltási feltételek mellett a kínai részvényvásárlással jártak a vezető termékek közül, azon ugyanis összességében 21 ezer eurót bukhattak az érdekeltek.
