Egyre népszerűbbek az egészségpénztárak

Töretlennek tűnik az önkéntes egészségpénztárak népszerűsége, a negyvenkét szereplős piac összesített taglétszáma 2004 harmadik negyedévének végén a 323 ezerhez közelített. Az adat 62,3 százalékos bővülést mutat az egy évvel korábbihoz képest - olvasható a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentésében. Ezt a dinamikát is meghaladó mértékben, 66,3 százalékkal nőtt a tagdíjbevétel, amely alig maradt el a 15,4 milliárd forinttól.

A tagdíj jellegű bevételek szerkezetében nem tapasztalható számottevő változás a bázisidőszakhoz képest. Ennek meghatározó, 80 százalék körüli részét teszi ki a munkáltatói tagdíj hozzájárulás, ami jócskán meghaladja a tagok által fizetett tagdíj 10 százalékhoz közeli arányát. A fennmaradó részt a támogatóktól befolyt összegek, valamint a tagok egyéb befizetései jelentik.

A tagdíjbevételtől valamelyest elmaradó ütemben, 65,6 százalékkal nőttek az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatási kiadásai. A folyamatos szolgáltatásnyújtást végző intézmények főként tagjaik betegségmegelőzési célú szűrővizsgálataira, fogorvosi kezelésekre, továbbá gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök vásárlására fordították ezen kifizetett öszszegeket. Az elmúlt esztendő első háromnegyedében a szolgáltatási kiadások értéke közel 10,5 milliárd forint volt.

A bázisidőszakhoz képest 51,5 százalékkal gyarapodott az önkéntes egészségpénztárak vagyona, így 2004 szeptemberének végén már meghaladta a 17 milliárd forintot. Ezen intézménytípus esetében a vagyon egy adott időpontban mért volumene nem mérvadó, mivel a szolgáltatás - a nyugdíjpénztárakkal ellentétben - folyamatos. A képet némileg árnyalja majd a megtakarítási elem megjelenése: 2004-től ugyanis az egészségpénztári tagok lehetőséget kaptak befizetéseik egy részének lekötésére, adókedvezmény érvényesítése érdekében.

Szintén a másfajta szolgáltatásnyújtás miatt van eltérés az egészségpénztárak és a nyugdíjpénztárak portfóliójában. A folyamatos szolgáltatásnyújtás állandó likviditási igényt jelent, ezért az egészségpénztáraknál magasabb a bankszámla-, a bankbetét- és a készpénzállomány. Ezen vagyonelemek részaránya a negyedév végére tovább nőtt, miközben az állampapír-állomány domináns maradt, meghaladta a 77 százalékot.

Az egészségpénztárak októberig 1,8 milliárd forintot számoltak el a működési költségekre. Ezek szerkezetében egy év alatt nem következett be érdemi változás, s jóllehet az 51,5 százalékos növekedési ütem egyáltalán nem alacsony, a tagdíjbevétel dinamikájától elmarad.