Folytatódik a koncentráció a hitelintézeteknél
A 2004-es év két, a magyar hitelintézeti piac szempontjából jelentősebbnek mondható tranzakció lezárultát hozta magával: a Konzumbank a Magyar Külkereskedelmi Bankba olvadt be, és - néhány közgyűlést követően - ugyanez a folyamat játszódott le a Postabankkal, illetve az Erstével is. A két tranzakció következtében tovább tömörült a méret alapján első hat-hét bank élbolya, hiszen a két utolsó állami kereskedelmi bank is ezt a csoportot erősítette tovább. A Postabank hivatalosan augusztus végén olvadt be az Erste Bankba: az egyesített hitelintézet a lakossági szegmensben a második, méret alapján pedig az ötödik legnagyobb szereplő a magyar piacon. Az Erste úgy tűnik, nem óhajt megállni a Postabank megszerzésénél: a stratégiai célok között szerepel a 20-25 százalékos piaci részesedés elérése a lakossági piacon, meghatározó szerep a kis- és középvállalkozói területen, illetve középtávon 10 százalék körüli piaci részesedés elérése a vállalati szegmensben. A jövedelmezőséget tekintve is javulást vár az Erste: a tervek 25 százalék feletti tőkearányos nyereség eléréséről szólnak.
Az MKB stratégiájába szintén jól beleillik a Konzumbank megszerzése, hiszen a hitelintézet elsősorban a lakossági, illetve kis- és középvállalkozói területen kívánja erősíteni pozícióit. Az akvizíció révén nyolcezer új kisvállalkozói és 40 ezer lakossági ügyfélhez jutott az MKB, amely egyébként jelenleg 50 tagú fiókhálózatot üzemeltet.
A 2004-es évhez - és az uniós csatlakozáshoz - kapcsolódik a határon átnyúló szolgáltatással jelentkező szereplők megjelenése is: eddig nagyjából félszáz hitelintézet jelezte, hogy szeretné kihasználni ezt a lehetőséget, ám úgy tűnik, hogy e társaságok működése - ha elindul - nem okoz majd drasztikus változásokat a magyar piacon. Elképzelhető ugyanakkor, hogy néhány, az unió területén székhellyel bíró magyarországi kisbank fiókteleppé alakul majd, ám konkrét lépések - amelyek nyilvánosságra kerültek volna - még ez ügyben sem történtek.
A hitelintézeti piacon folytatódó koncentrációt jól szemlélteti, hogy a tíz legnagyobb bank öszszes eszköz alapján számolt piaci részesedése a 2003. végi 80 százalék körüli értékről 2004 szeptemberének végére 85 százalék közelébe emelkedett, az öt legnagyobb hitelintézet piaci súlya pedig - a pénzügyi felügyelet adatai szerint - elérte a 62 százalékot. A létszámcsökkenés tovább folytatódott a szektorban: ez részben a két egybeolvadással magyarázható, de tettek komoly lépéseket egyéb, fúzióban nem érintett hitelintézetek is. A bankszektor mérete tavaly is igen dinamikusan bővült: szeptemberben az összesített mérlegfőösszeg 10,9 százalékkal haladta meg 2003. végit, és nagyjából ötödével volt több az egy évvel korábbinál. A dinamikus méretbővülést egyértelműen a hitelezési aktivitásnak köszönhetik a bankok, amely mind a lakossági, mind a kisvállalkozói ügyfélkörben jelentkezett. A lakossági szegmensben ugyanakkor új feladatot jelentett a fokozatosan visszaszoruló támogatott lakáshitelek pótlása, ami az üzleti feltételű, deviza alapú konstrukciók hihetetlenül gyors előretörését hozta magával. Jellemző adat, hogy az év eleji 18 milliárdos állománnyal szemben a harmadik negyedévre már 90 milliárdnyi halmozódott fel: ez persze nem tudta pótolni a támogatott hitelek visszaszorulásának hatásait. A betétállomány növekedése - hasonlóan a korábban megfigyelhető tendenciákhoz - tavaly sem tudott lépést tartani a hitelekével, amely tovább rontotta a hitel/betét arányt. Megfigyelhető ugyanakkor némi romlás a bankok hitelportfóliójának minőségében is, ám ez a PSZÁF szerint egyelőre nem ad okot különösebb aggodalomra.
Az első három negyedév számai alapján a bankok ismét komoly, rekordméretű nyereségre számíthatnak 2004-re: szeptember végéig 260 milliárd forintot meghaladó összesített adózás előtti eredményt sikerült felhalmozni, az adózott eredmény pedig 233 miliárd forint környékén alakult. Mindkét szám több mint harmadával meghaladja az egy évvel korábbi értéket. A jövedelmezősége nemzetközi öszszehasonlításban is kiemelkedő a hazai bankszektornak, az átlagos tőkejövedelmezőség több mint 25 százalékos volt szeptember végén. A kedvező számok mögött részben a még mindig nagyon magas, négy százalékot közelítő kamatmarzs húzódik meg.
Ami az idei év kilátásait illeti: a bankszektorra az utóbbi években jellemző dinamikus bővülés feltehetően megmarad, ám az üteme mindenképpen csökken. Egyrészt a folyamatosan csökkenő kamatszint miatt a marzsok szűkülésére, ezen keresztül a jövedelmezőség enyhe csökkenésére kell számítani, másrészt - bár a lakástámogatási rendszert a közelmúltban bővítette ki a kormány - nem várható a lakás célú hitelek iránti igény gyors növekedése sem. További gondok jelentkezhetnek a portfólióminőség terén, leginkább a fogyasztási hitelezésben, de egyre inkább a lakáshiteleknél is.
