BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Csökkenhet a kamateltérés

A stabilitási paktum reformja elérhetőbbé tette a 2010-es magyar eurózóna-csatlakozást - vélik a lapunk által megkérdezett elemzők. Az elsődleges piaci hatás a hosszabb futamidejű magyar és az eurókötvény kamatkülönbözetének csökkenése lehet.

Az Ecofin vasárnap éjjel tető alá hozott megállapodása ha kevéssel is, de növelte annak az esélyét, hogy Magyarország teljesítse az euró 2010-es bevezetésének feltételeit - mondta lapunknak Vojnits Tamás, az OTP Bank vezető közgazdásza. Ami a döntés várható hatásait illeti, Vojnits úgy véli, a hozamgörbe által árazott jövőbeni hozamok mérséklődhetnek, közelíthetnek régiós társak értékeihez. Példaként említette Lengyelországot, ahol ezen forward kamatoknál már jóval kisebb az eurókötvényekhez viszonyított különbség, mint nálunk. Míg azonban a közép- és hosszú lejáratú papírjaink vonzóbbakká válhatnak, a rövid futamidejűek népszerűsége visszaeshet a kamatok csökkenése miatt, s ez laposabbá teheti a hozamgörbét. A magyar fizetőeszköz esetében a szakember nem vár közvetlen hatást, de a kamatváltozásokkal összefüggésben nagyobb tere nyílhat az enyhébb forintgyengülésnek.

Noha Vojnits szerint a konvergenciaprogram önmagában kisebb jelentőségű, mint az attól való eltérés (utóbbit a befektetők szigorúan büntetik), úgy véli, a kormánynak hamarosan döntenie kell aktuális vállalásairól, amelyeknél még százszázalékos nyugdíjkorrekcióval számol. Amennyiben a mostani változásokat átvezeti a konvergenciaprogramon, úgy ahhoz, hogy az eredeti számokhoz tartsa magát, nagyobb fiskális önfegyelemre van szükség. A másik lehetőség, hogy a kormány valamelyest előrébb hozza az euróbevezetés dátumát (hiszen ez minél korábbi, annál többet lehet profitálni a degresszívvé tett nyugdíjkorrekcióból) - állítja a közgazdász, hozzátéve: nagy kérdés, hogy bármelyik forgatókönyvet mennyire veszi majd készpénznek a piac.

Piaci szempontból a fiskális politika esetleges fellazulásánál fontosabb, hogy a stabilitási paktumban tervezett változások reálisabbá tehetik a 2010-es magyar eurózóna-csatlakozást - vélekedik Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Ez a kedvező hatás rövid távon elnyomhatja a magyar piac szempontjából irányadó nyugat-európai kötvénypiacokon felmerülő aggodalmakat, amelyek szerint a kiskapuk megnyitása alapjaiban ássa alá a paktumot. Forián szerint

reális veszély, hogy a nyugdíjreformon már túljutott euróaspiránsok, köztük Magyarország, a következő években könnyen elkényelmesedhetnek. A hosszú lejáratú állampapírok forward kamataiból egyértelműen kiolvasható, hogy a magyar piac jelenleg 2010-nél későbbi euróövezeti tagságot áraz - folytatja a szakember. A magyar kormány által benyújtott konvergenciaprogramot - mely alapján a nyugdíjreformmal korrigálva akár 2009-ben is bevezethető lenne a közös európai fizetőeszköz - a piac nem veszi komolyan, miután az elmúlt években gyakorlattá vált a célkitűzések semmibevétele. Az államháztartás kontroll nélküli hiánya továbbra is az euró bevezetésének legfőbb akadálya.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.