Ismét lejtőn az ázsiai papírok

Az ázsiai értéktőzsdék az elmúlt több mint egy hónapos szereplésükkel alighanem egy keljfeljancsira emlékeztetnek. Március 9-én az elmúlt közel nyolc esztendő legmagasabb szintjére tornázta fel magát a MSCI Asia Pacific Ex-Japan Index, ám az elkövetkező hetek közel hatszázalékos lemorzsolódásának köszönhetően három hónapos mélypontjára süllyedt a mutató. Egyes piaci szakértők az amerikai Fed elnökét, Alan Greenspant és a nyolc, egymás után következő kamatemelést teszik felelőssé a lejtmenetért, mondván, mindez arra sarkallta a befektetőket, hogy mérsékeljék kockázatkitettségüket és hagyják el a fejlődő piacokat. A kamatemelés szerepét sem szabad elhanyagolni - jegyzik meg más elemzők -, ám az elsődleges okok a hazai piacban gyökereznek. A szomorú valóság ugyanis, hogy miközben a szakértők a Fed lépéseire koncentráltak, addig az ázsiai részvények fundamentális szempontból is kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Ebben pedig az időközben emelkedő kamatok is szerepet játszottak: Hongkongban például tavaly június óta nyolc alkalommal növelték az alapkamatot, míg Indiában április végén meglepetésszerű emelésre került sor - mutat rá a Financial Times.

Nézzük a régió profitnövekedési kilátásait. Április közepén még átlagosan 1,2 százalékos javulásról szóltak a prognózisok 2005-re vonatkozóan, ám május elejére a konszenzus mindössze 0,6 százalékot mutatott. Igaz, pesszimista előrejelzésekben sincs hiány. A Citigroup elemzői az ázsiai társaságoktól tízszázalékos EPS- (egy részvényre jutó eredmény) lemorzsolódást várnak, főként, ha lelassul a gazdasági növekedés, s szűkülnek a vállalati marzsok. Ha erre a forgatókönyvre számítunk, akkor az ázsiai piacok nyugatival szemben meglévő húszszázalékos diszkontja akár kevésnek is tűnhet.

Ráadásul több kedvezőtlen hazai tényező is féket jelenthet az értékpapírpiacok fellendülését illetően. Idesorolható, hogy az ázsiai jegybankok komoly összegeket költenek arra, hogy megvédjék a valutáikat a dollárral szembeni felértékeléstől. Ennek pedig egyenes következménye, hogy a kisbefektetők a tőzsde helyett inkább biztonságban szeretnék tudni megtakarításaikat: a banki betétállomány 12 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A számítástechnikai, illetve az ingatlanszektor kifejezetten rossz választásnak tűnhet jelenleg a befektetők számára, s az elemzők kedvezőtlenül ítélik meg az indiai és az indonéz részvények jövőbeni kilátásait is. Kivételek persze akadnak: a távközlési szektor és a bankok az elemzők favoritjai az ázsiai térségben, amelyet a stabil jövedelemtermelő képességükkel és a magas osztalékhozamukkal magyaráznak. (Az MSCI indexben szereplő pénzintézeti részvények átlagosan 3,9, míg a telekompapírok 4,2 százalékos osztalékhozammal bírnak.) A távközlési ágazatból az Australia & New Zealand Banking Groupot ajánlják a szakértők, míg a bankszektorból a Bharti Tele-Venturest.

A japán részvényeket is a "befektetőbarát" politika, azaz a kifizetett osztalék nagyságának emelése teheti vonzóvá - vélik a Lehman Brothers Holdings elemzői. Az osztalékkifizetési arány 20 százalékkal nőtt az elmúlt 12 hónapban. Igaz, a japán társaságoknak még van mit behozniuk: a Topix index tagjainak átlagos osztalékhozama 1,2 százalék, szemben az amerikai S&P 500 index 2,1, avagy az európai társaságokat tartalmazó Dow Jones Stoxx 600 mutató 3,2 százalékos átlagával - derül ki a Bloomberg összesítéséből. A hongkongi, a szingapúri, illetve az ausztrál tőzsdeindex esetében pedig az osztalékhozam a 3,3 százalékot is meghaladja.