Célpontban a lakossági hitelezés

Összesen 14 pontban foglalta össze a kiemelten figyelendő területek körét a PSZÁF. Az ellenőrzési irányelvek nyilvánosságra hozatalát a nemzetközi szabályozási környezet és piacok változásával, fejlődésével indokolja, amelyhez alkalmazkodnia kell a vizsgálati, felügyelési módszereknek, eljárásrendnek is.

A kiemelten ellenőrzött területek között szerepel például a lakossági hitelportfóliók és a kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség vizsgálata vagy a minden pénzügyi vállalkozásra kiterjedő tőkeellátottság ellenőrzése. Az általánosabb kérdések csoportjába tartozik a Bázel II-re történő felkészülés szintje, a pénzmosás megelőzése, az informatikai és számviteli rendszerek megfelelő zártsága vagy a Corporate Governance elvek érvényesülése a felügyelt intézmények körében.

Minden pénztártípusra kiterjedően ellenőrzik a nyilvánosságra hozott adatok kellő alátámasztottságát, a prudens vezetést, a hozamok és befektetési költségek alakulását. A biztosítóknál a hangsúlyt az élet- és nem életbiztosítási üzletág elkülönített kezelésére, nyilvántartására helyezte a felügyelet, emellett a szavatolótőke-követelményeknek való megfelelés is a központi kérdések közé tartozik. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál az éves átkötéseket figyeli kiemelten a felügyelet. A befektetési szolgáltatók esetében az elsődlegesen vizsgálandók között az ügyfelek értékpapír- és pénzköveteléseinek fedezettsége szerepel. A kockázati szint mérséklése érdekében hangsúlyos a folyamatba épített, valamint a belső ellenőrzés szerepe, ezentúl a csoportirányítás és a csoportszintű kockázatkezelés is fontos kérdéskör a vizsgálatok során.

Az alapelvek között is, éppúgy, mint a prioritások sorában, kiemelt helyet kapott a csoportszintű vizsgálat és kockázatértékelés, valamint a kockázatorientált megközelítés.