Egészségkasszák gyerekcipőben

Negyvenhét százalékkal nőtt az idei és a tavalyi év első negyedéve között eltelt időszakban az egészségpénztárak taglétszáma, 270 ezer főről 398 ezerre. Ugyanebben a periódusban 33 százalékkal, mintegy 22 milliárd forintra bővültek a tagdíjbefizetések - derül ki a PSZÁF adataiból.

A hazai piacon jelenleg működő mintegy negyven egészségpénztár közül 12 nagyobbnak van tízezer feletti taglétszáma és egymilliárd forint körüli átlagos vagyona. Ők a piac több mint kilencven százalékát fedik le. Ugyanakkor ifjú titánok, mint a tavaly őszszel alakult és az idén március és augusztus között nyolcezer új tagot toborzott Allianz Egészségpénztár még mindig jó eséllyel indulnak a korántsem kialakult piacon. A többek között az egészséges életmódot, a sportolást, a prevenciós vizsgálatokat és a gyógyszervásárlást támogató egészségpénztárak piaca a többmilliós magán-nyugdíjpénztári tagságot tekintve még mindig gyerekcipőben jár.

Jóllehet, a pénztárak tagokra lebontott pénzbeli szolgáltatásainak aránya az éves bevételhez vagy a fedezeti alaphoz képest sokat elmond a tagokról, arról azonban kevés tájékoztatást közöl, amelynek alapján a pénztár kiválasztható. Szakértők szerint elsősorban a működési költségek mértéke, valamint a szolgáltatások és egészségügyi termékek vásárlása után adott adókedvezmények alapján érdemes rangsorolni a pénztárakat. Az igazi különbséget leginkább a szolgáltatások jelentik - ugyanis egy havi ötezer forintos átlagos befizetés mellett a pénztárak költségkülönbségeiből adódó többlet éves szinten sem lehet több ötezer forintnál. A pénztárral szerződött partnerek listájáról, és az egyes helyeken kapható kedvezmények mértékéről tájékozódhatnak az ügyfelek a társaságok internetes honlapjain.

Az egészségpénztárakkal kapcsolatosan a befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmények a legfontosabbak. Az alkalmazottak befizetésük harminc százalékát vonhatják le személyi jövedelemadójukból, és további tíz-tíz százalékot azokból az összegekből, amelyeket egészségpénztári számlájuk terhére preventív egészségügyi szolgáltatásra fordítanak, illetve azon összegek után, amelyeket ugyanezen a számlán legalább két évre lekötnek. A kedvezmény évi maximális mértéke százezer forint, azoknál viszont, akik 2020 előtt mennek nyugdíjba, 130 ezer forint a határ. (Ez éves szinten számolva legfeljebb 333 ezer, illetve 433 ezer forint befizetésének felel meg.) Az OTP Országos Egészségpénztár számításai szerint munkavállalóként egy tízszázalékos bruttóbér-növekedés - amennyiben az egész összeget egészségpénztárba fizetik be - 11,74 százalékos nettó jövedelemnövekedést jelent (az átlagosnak mondható, 90 százalékos fedezeti tartalékkal számolva). Pénztári befizetés nélkül csupán 8,83 százalékkal nőne a nettó bér. A munkáltatók alkalmazottaik részére az egészségpénztárba befizetett öszszegeket a mindenkori minimálbér erejéig (jelenleg 57 ezer forintig) költségként számolhatják el, ez után semmiféle munkáltatói járulékot nem kell fizetniük. Szintén az OTP számítása szerint a munkavállaló egy tízszázalékos bruttóbér-növeléssel 9,75 százalék helyett csupán 7,3 százaléknyi személyi költségnövekedést ér el, ha az emelés összegét egészségpénztárba fizeti be.

A munkáltatónak lehetősége van még munkavállalói szélesebb körének (például egyidős, ugyanolyan munkakörben dolgozó alkalmazottak) egyenlő arányú befizetést eszközölni adomány címén. Mivel ez közcélú kötelezettségvállalásnak minősül, értéke a vállalati eredmény húsz százalékáig adómentes.