Jók a külföldi magyar papírok

Itthon a legnagyobb forgalmat lebonyolító OTP-részvények közel ugyanakkora értékben forognak külföldön, mint a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). A jelenleg Londonban és Luxembourgban is jegyzett, továbbá az osztrák, az egyesült államokbeli és a német OTC-piacokon is forgó OTP-részvények rögtön a hazai kibocsátással egy időben - még 1995-ben - megjelentek külföldön. A bank kibocsátáskori külföldi kézben lévő tulajdona a társaság közlése szerint 23 százalék volt, ez időközben a sorozatos, privatizációval egybekötött újabb kül- és belföldi kibocsátásokkal együtt 86 százalékra emelkedett.

A londoni és a luxembourgi tőzsdén jegyzett, valamint New Yorkban másodpiaci forgalomban jelen lévő Richter-részvényeknek még mindig közel egyharmada cserél gazdát külföldön. A közel kétharmados külföldi tulajdonosi hányad stabil, mert a főleg a BÉT-en vásárló nemzetközi intézményi befektetők elsősorban tartásra, azaz 6-24 hónapra veszik a részvényeket.

A varsói tőzsdén jegyzet BorsodChem hazai részvényforgalmának kevesebb mint öt százalékát éri el a külföld. Külföldi kibocsátás során eddig 8-10 százaléknyi külföldi tőkét sikerült bevonnia a társaságnak.

A Graphisoft története hasonlít a jelenlegi német tőzsdecégekéhez, mivel az 1998-as frankfurti tőzsdei debütálás után még jól muzsikáló papírok forgalma az ezredfordulón a BÉT-re való bevezetés után erős hanyatlásba fordult. Végül a forgalom plusz a külföldi kereskedéssel járó magas költségek már nem indokolták a kettős forgalmazás fenntartását.

A külföldi tőzsdei megjelenés nagyobb teret enged a vállalatnak pótlólagos tőke bevonására, magasabb likviditást ad papírjainak, és biztonságot is nyújt a befektetőknek. Mindez a német vállalatok külföldi tőzsdei teljesítményén nem látszik. Miközben a német cégtulajdonosok között az utóbbi években egyre nagyobb arányban szerepelnek külföldiek, a DAI összehasonlításából kiderül, hogy jelenleg ugyanúgy 40 százalék körül van a külföldiek részesedése, mint a több tőzsdén jegyzett vállalatok esetében. A vizsgált 55 DAX-papír legtöbbjét a svájci és az amerikai börzén jegyzik, de vannak papírok a londoni, tokiói és az Euronext négy országot tömörítő tőzsdéin is.

A vizsgált cégek közül csak az SAP és a DaimlerChrysler tudott felmutatni a magyar tőzsdecégekhez hasonló, említésre méltó forgalmat külföldön, míg a vállalatok 95 százaléka az otthoni forgalom öt százalékát sem érte el. Ennek magyarázata, hogy az EU tőzsdéin semmi komoly akadálya nincs annak, hogy külföldi befektetők részvényeket vásároljanak. (Ez persze a BÉT-re is igaz.) A külföldi tőzsdékről való visszavonulás tehát kézenfekvő megoldásnak tűnik a német vállalatoknál. Ugyanakkor az amerikai börzéken jegyzett cégek kivonulása elé akadályokat gördít, hogy 300 hazai befektetőnél kevesebb tulajdonosnál nem engedik a kivezetést.