KGFB: Az ügyfelet büntetik?
Négy hónapja maradt a biztosítót váltott ügyfeleknek arra, hogy elrendezzék, miként jut el a kötelező felelősségbiztosításuk előéletét igazoló úgynevezett kártörténeti igazolás új biztosítójukhoz. Aki ezt nem rendezi, a legrosszabb, malus 4 osztályban marad. Szerettük volna megtudni, hány ügyfelet érinthet a büntető osztályba sorolás. Augusztus eleji körkérdésünkre a 12 hazai kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kínáló biztosítótársaság közül csupán három reagált, közülük is csak egy nyújtott számszerű adatot. Későbbi kapcsolatfelvételünk sem járt sokkal több eredménynyel. Volt olyan, ahol adatvédelemre hivatkoztak, volt, ahol az illetékes munkatárs szabadságára, illetve hogy túl sok időbe telne, amíg a számítógépes rendszer kiadja a keresett kategóriának megfelelő ügyfelek adatát.
Az egyedül válaszoló Aegon a kártörténeti igazolásra vonatkozó kormányrendelet hatálybalépése óta 96 ezer kgfb-szerződést kötött. Ezek mintegy 5 százalékát (összesen 5475-öt) kellett a jogszabályban előírt 90 napos határidő után kártörténeti igazolás hiányában a malus 4-es kategóriába visszasorolni. Az azóta benyújtott igazolások miatt jelenleg az új szerződéseknek mára csupán mintegy fél százaléka, 499 van továbbra is malus 4-ben.
Amennyiben a kgfb-piacon ötödik helyet elfoglaló, több száz ezres ügyfélszámú Aegon adatai reprezentatív tekinthetők, akkor a tavaly július elseje óta megkötött több mint háromszázezer szerződés alapján még mindig több mint 1500 ügyfél járhat hasonló cipőben. Ez kevés, a sajtóban áprilisban megjelent 30 ezres adathoz hasonlítva, ám sok azt véve, hogy egyetlen ügyfélnek sem volna szabad az őt megillető díjnál többet fizetnie csak azért, mert biztosítót váltott.
Korábban egyébként a biztosítók egymás között rendezték az igazolás kérdését, és ha ez a biztosítónak nem sikerült, automatikusan A0-s kategóriába sorolta új ügyfelét. Ez azonban sokaknak lehetővé tette azt, hogy régi biztosítójuk kilétét letagadva nem létező kártörténeti igazolás miatt maluskategóriájukból kilépjenek. Az új jogszabály viszont a legrosszabb besorolásba teszi az ügyfelet, amennyiben a szerződéskötéstől számított 90 napon belül nem mutatja be az igazolást.
Ez a lépés a biztosítók és az ügyfelek oldaláról is komoly nemtetszést keltett. Nincs még egy olyan szankció a magyar jogrendszerben, amely egy egyszerű mulasztás miatt több éven vagy akár évtizeden keresztül is érvényesülne. Márpedig adott esetben a legjobb, az A10-es kategóriába visszajutni malus 4-ből leggyorsabban 14 év alatt lehet. Másrészt azért, mert a ki nem adott kártörténeti igazolásokért a jogszabály betűje szerint nem tehető felelőssé a biztosító. (A felügyelet e tárgyban kiadott májusi közleményében szankció alkalmazását helyezte kilátásba az igazolásokat visszatartó társaságokkal szemben.)
Azt továbbra sem lehet tudni, kik azok, akik akadályokat gördítenek a kártörténeti igazolások kiadása elé. A Netrisk online biztosítási alkuszcég - amely szolgáltatásának keretében maga járt el ügyfelei nevében az igazolásokért - tapasztalatai szerint voltak notórius "igazolás-visszatartók", akiknél nem lehetett tudni, vajon a rosszul szervezett adminisztráció, vagy esetleg más miatt nem találják a többször is postázott kérelmeket. Voltak biztosítók, ahol a beérkezett igazolásokat "vesztették el", bár az igazgató, Haraszti Zsolt szerint ezekben az esetekben az egyszerre tömegével beérkező kártörténeti igazolások okoztak adminisztrációs problémát.
