Kisebb magyar részvényarány

A tőzsdei részvények piaci értéke a március végi 5926,8 milliárd forintról 6307,7 milliárdra nőtt három hónap alatt. A 6,4 százalékos emelkedés csaknem teljesen az árfolyam emelkedésének tudható be. A külföldi befektetők a második negyedévben a megelőző időszakkal szemben nettó részvényeladók voltak, 15 milliárd forint értékben, ugyanakkor 270,3 milliárd forint árfolyamnyereség keletkezett a portfóliójukban lévő részvényeken. A külföldiek részvényállománya így 255,3 milliárd forinttal emelkedett, részesedésük azonban 0,7 százalékponttal, 77,6 százalékra csökkent.

A háztartások részvényeladása ebben a negyedévben is meghaladta a vásárlások értékét, mégpedig 12,6 milliárd forinttal. Mivel azonban e szektor is elért 13,2 milliárdnyi árfolyamnyereséget, így a részvényállománya összességében emelkedett, igaz, csupán 0,6 milliárd forinttal. Június végén a tőzsdei részvényeknek már csak 3,7 százaléka volt a háztartások tulajdonában, szemben az egy évvel korábbi 4,4 százalékkal, illetve az előző negyedévi 3,9 százalékkal. A második negyedévben 13,1 milliárd forinttal csökkent a háztartások tulajdonában lévő állampapírok piaci értéke, s ez kizárólag a lakossági befektetők tényleges eladásának tulajdonítható, hiszen a szektor a portfólióján 5,2 milliárd forint árfolyamnyereséget ért el. A lakosság birtokában lévő államkötvény-állomány 11,9 milliárd forintos mérséklődése mellett a szektor tulajdonában levő rövid lejáratú állampapírok piaci értéken számított állomány csaknem változatlan maradt. Az első negyedévben még 61,3 milliárd forinttal csökkent ez az állomány.

A pénzügyi vállalatok ismét nettó eladók voltak a részvénypiacon, összességében az előző negyedévivel pontosan megegyező, 13,9 milliárd forint értékben. Ezzel párhuzamosan a márciusi 55,4 milliárd forint árfolyamnyereséggel szemben júniusig 23,1 milliárdnyi árfolyamnyereségük keletkezett. Tőzsdei állományuk összesen 9,2 milliárd forinttal nőtt, a szektor részesedése az első negyedévben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra mérséklődött.

Az állampapírok állománya piaci értéken számolva 2,7 százalékkal, 9490,5 milliárd forintra emelkedett az első negyedévi 9244 milliárdról. A növekedést az államkötvények állományának 7,6 százalékpontos növekedésének tudható be.

Az állampapírokon belül a második negyedévben is folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos növekedése. Ennek hatásaként a piacon levő állampapírok több mint negyede a biztosítók és nyugdíjpénztárak tulajdonába került. A külföldiek ezúttal csökkentették állampapír-állományukat, miközben a lakossági befektetők állománya és súlya is tovább mérséklődött. Az előző három negyedévhez hasonlóan a második negyedév során valamennyi szektor árfolyamnyereséget ért el az állampapír-piaci portfólióján.

A külföldi befektetők nettó állampapír-eladók voltak áprilistól júniusig, 44,3 milliárd forint értékben. Emellett portfóliójukon 36,8 milliárd forint nagyságú árfolyamnyereséget értek el, szemben az első negyedévi állampapír-vásárlásból származó 36,1 milliárd forint nagyságú árfolyamnyereséggel. A szektor súlya a forgalomban lévő összes állampapír-állományban a második negyedév végére 28,9 százalékról 28-ra csökkent.

A pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állomány árfolyamértéken 278,8 milliárd forinttal nőtt a második negyedévben. A szektor állampapír-befektetései a 66,1 milliárd forintnyi árfolyamnyereség következtében is emelkedett, ugyanakkor a szektor tulajdonában lévő állomány gyarapodásának fő oka a pénzügyi vállalatok 212,8 milliárd forint értékű nettó vásárlása volt. A pénzügyi vállalatok állampapír-piaci súlya így 55-ről 55,6 százalékra nőtt.

Az államháztartás részesedése, illetve a tulajdonában lévő állampapírok piaci értéken számított állománya - a szektor 5,5 milliárd forint értékű nettó vásárlása miatt - kismértékben emelkedett az elmúlt három hónap folyamán.

A befektetési jegyek állománya nettó eszközértéken 1367,2 milliárd forintról 1554,3 milliárdra nőtt a második negyedévben. A 13,7 százalékos emelkedés mellett az egyes tulajdonosi szektorok részesedése lényegesen nem változott.