Nem tart örökké a növekedés

Továbbra is jó növekedési potenciált látnak a kelet-közép-európai piacokban a Handelsblatt által megkérdezett elemzők. Az amerikai és távol-keleti - mindenekelőtt japán - tőzsdékhez képest jól teljesítő, az elmúlt hetekben újabb rekordot döntött budapesti BUX, varsói WIG, illetve prágai PX-50 május óta sorrendben 30, 23, illetve 19 százalékot emelkedett. Az elemzők azért is bizakodóak, mert a régió 3,6 százalékos GDP-növekedésre számíthat, amely annak ellenére, hogy kisebb, mint az előző években, sokkal nagyobb, mint az Európai Unió nyugati tagországaiban várható érték. A kelet-közép-európai országok gazdasági ereje a magas technikai értékű termékek nyugat felé irányuló és egyre bővülő exportján is lemérhető. A szakértők szerint addig, amíg ezek az országok az eurózóna stabilitásához közelítenek, jó lehetőséget kínálnak kamatkülönbözetekből. A lényeg azonban inkább az, hogy e piacok továbbra is megtartsák versenyképességüket a külföldi tőkevonzás területén. Az államháztartási reformok eredményei már láthatóak, noha a költségvetési hiány terén még van mit lefaragni, főleg Magyarország viszonylatában - áll a Handelsblatt elemzésében. A legígéretesebb kelet-európai részvények Lengyelországban a PKN Orlen, a PKO Bank, a lengyel telekommunikációs cég, a TPSA és a rézkonszern KGHM. További életet vihet a lengyel börzére a szeptemberre tervezett PGNiG gázbirodalom részleges privatizálása. Csehországban az Unipetrol, a Cesky Telekom és a CEZ, míg Magyarországon a Mol, az OTP és az MTelekom számít a nyugati befektetők által leggyakrabban ajánlott kelet-európai papírok közé. Az e piacokra irányuló befektetések összesített kockázatát relatíve kicsinek találják a svájci, illetve a német elemzők, hiszen az országkockázatok alacsonyak. Az elkövetkező években elképzelhető egy komolyabb növekedési szünet a régió tőzsdéin, mert eddig rendre a befektetők várakozásain felül teljesítettek.