Agresszívan terjeszkedő németek - mi lesz a közép-európai bankokkal?

Állandó mozgásban van a közép- és kelet-európai bankszektor, s ennek hátterében többnyire német pénzintézetek állnak. Miközben a müncheni BayernLB konszernhez tartozó Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) és a Commerzbank terjeszkedni szeretne a piacon, a Deutsche Bank és a WestLB visszaszorulóban van.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) összeállítása szerint kézzelfogható a változás a magyar piacon is, amelyet többféle hatás ér egyszerre. Habár megnehezítette a bankok életét a jegybank, amely az év eleje óta összesen 3,25 százalékponttal, 6,25 százalékra szállította le az alapkamatot, a növekedési kilátások és a kamatrés alakulása még mindig bizakodásra ad okot. Az UniCredito és a HVB egyesülése szintén új lehetőségekkel kecsegtet az MKB-hoz hasonlóan terjeszkedésre éhes bankok számára.

Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója kis- vagy közepes méretű bolgár vagy román bankot tudna elképzelni mint elsődleges célpontot. Az UniCreditónak és a HVB-nek az egyesülés nyomán a kartelljog értelmében várhatóan meg kell válnia egyes lengyel és horvát érdekeltségeitől, s ez remek lehetőségeket kínál a pénzintézet számára. Emellett a bank a szlovák és az ukrán piacot is górcső alá venné. Az elképzelések szerint az MKB töltené be a BayernLB előretolt helyőrségének szerepét, amely a régiós felvásárlásokat koordinálná. Ezzel egyedülállónak számít a BayernLB és az MKB kapcsolata, hiszen a német bankok kelet-európai leányvállalatai általában nem folytatnak önálló terjeszkedési politikát. Amennyiben megvalósulnak az ambiciózus tervek, az MKB lehetne az OTP után a második hazai bank, amely komoly befolyással bírna a régióban.

Itthon sem tétlenkedik a pénzintézet, amely a Konzumbank tavalyi megvásárlásával megerősítette a pozícióját a lakossági ügyfelek körében. Az MKB 2007 végéig megduplázná - nyolc százalékra növelné - részesedését az ágazatban, miközben a jelenlegi negyven bankfiókját további hatvannal bővítené.

Ha német bankok közép- és kelet-európai terjeszkedéséről van szó, a BayernLB mellett a Commerzbankot érdemes még kiemelni. A közeljövőben elsősorban Magyar- és Csehországra fókuszáló frankfurti pénzintézet 1993 óta teszi a dolgát feltűnésmentesen, de annál sikeresebben hazánkban. A korábban szinte kizárólag nagyvállalati ügyfeleket megcélzó Commerzbank Rt. a következő időszakban kipróbálná magát a kisebb ügyfeleknél is. Hák-Kovács Tamás vezérigazgató a következő négy évben a bank jelenlegi egyszázalékos piaci részesedését tíz százalék körülire tornászná fel. Hák-Kovács elsősorban olyan ügyfelekre gondol, akik jobbára csak barátoktól, ismerősöktől kaptak hiteleket, mert más bankok elutasították őket. A pénzintézet legfeljebb 200 ezer eurót nyújt minden ügyfelének, amelyek elmúlt hároméves teljesítménye megfelel a bank kritériumainak. A terjeszkedésnek erős reklámkampánnyal is nyomatékot adnak. Az anyavállalat adózás előtti hozamát kilenc százalékra szeretné megduplázni, amiből a régiós leányok húsz százalék körüli értékkel részesülnének.

A német konszernek régiós terjeszkedésének a létjogosultságát a Közép- és Kelet-Európában tevékenykedő német vállalati ügyfelek is alátámasztják. Csak hazánkban hatezer vállalat van jelen, amelyek szívesebben vesznek fel hitelt hazai konszerntől. A német bankok a 90-es évektől kezdve nem nemzeti keretekben gondolkodtak, hanem határokon átnyúló globális szolgáltatókban.

Egész más a helyzet Ausztriában. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója szerint az osztrák bankok túl kis méretűek ahhoz, hogy sikerrel felvehessék a globális versenyt német szektortársaikkal, ezért inkább a szűkebb, nemzeti piacokra koncentrálnak.