Álomnak tűnik a 2010-es euró
A jelenlegi helyzetből kiindulva teljesen reménytelenek látszik az euró magyarországi bevezetése 2010-ben - jelentette ki Járai Zsigmond jegybankelnök a monetáris tanács tegnapi kamatmeghatározó ülése utáni sajtótájékoztatón. A 2010-es céldátum teljesítéséhez azonnali és mélyreható változások szükségesek az államháztartásban, és meg kell fékezni az eladósodás ütemét.
A 25 bázispontos kamatvágás kapcsán - amelynek eredményeként jelenleg 6 százalékos az irányadó ráta mértéke Magyarországon - Járai közölte: a testület azért döntött az újabb csökkentés mellett, mert az infláció alakulása megfelel a terveknek, és a magas olajár sem veszélyezteti komoly mértékben a célok elérését. (A jegybank számításai szerint 10 dolláros világpiaci olajár-növekedés hozzávetőlegesen 0,2 százalékpontos inflációnövekedéssel járhat együtt.)
A jegybankelnök közlése szerint a tagok döntő többsége a huszonöt bázispontos kamatvágás mellett érvelt, ezenkívül további 50 bázispontos mérséklésre érkezett javaslat.
A jegybank álláspontja ugyanakkor változatlan azzal kapcsolatban, hogy a hosszú távú makrogazdasági kilátásait továbbra is bizonytalanság övezi: a költségvetés helyzete számít a legsúlyosabb problémának, bár ez szintén nem jelent újdonságot. Ami a kormány által tervezett adócsökkentéseket illeti: Járai Zsigmond szerint ezek további veszélyeket hordoznak magukban, hiszen tovább rontják az államháztartási egyensúlyt. Ha a kormány adócsökkentést kíván végrehajtani, előbb a kiadási oldalon kell megtenni a szükséges lépéseket.
Ami az autópálya-ügyet illeti: a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 20 éven át évi 6-8 milliárd forint felárat kellett volna fizetni az Állami Autópálya-Kezelő Rt. mintegy 2,9 milliárd eurós tervezett kötvénykibocsátása esetén ahhoz képest, mint ha az állam vont volna be ekkora forrást az autópálya-építésekhez kapcsolódó kiadások finanszírozására: ez pedig 20 évre vetítve nagyjából 70-100 milliárdos többletkiadást jelent. Járai leszögezte: az MNB nem járulhat hozzá egy ilyen politikához, másrészt az elszámolástechnikai trükkök nem szolgálják az ország érdekeit sem. Hozzátette: az országnak - függetlenül attól, ki van hatalmon - a látszatintézkedések helyett az az érdeke, hogy tényleges lépések történjenek az államháztartási hiány lefaragása érdekében.
