Drágulhatnak az osztalékpapírok
Mivel a hazai tőzsdét mozgató külföldi befektetők az otthoni adózást is választhatják, nem gyakorol rájuk a hazai kisbefektetőkhöz hasonló hatást a jövő évi adóterhek megváltoztatása. Így feltehetően sem a tőzsdei osztalékadó 20-ról 10 százalékra mérséklése, sem az árfolyamnyereség 10 százalékos megadóztatása nem kelt majd nagyobb pánikot a Budapesti Értéktőzsdén. A magyar jegybanki alapkamat folyamatos mérséklése azonban a külföldi nyugdíjalapokat sem hagyja hidegen, és ők is a biztos hozamokat kínáló osztalékpapírok felé vehetik az irányt - vélték a Világgazdaság által megkérdezett elemzők.
Deák Balázs, az Erste elemzője szerint ha a tavalyi osztalékszinteket vesszük alapnak, akkor a legfontosabb osztalékfizető MTelekom, Démász és Elmű csak az osztalék mértékét tekintve a legutóbbi, hatszázalékos alapkamatnak megfelelő többletet termelhet tulajdonosának - ez a külföldi befektető esetében többet is jelenthet. A Démásznál már korábban lehetett tudni, hogy a tavalyi szinten akarják tartani az osztalékot, amely mintegy 1280 forintos osztalékot, részvényenként több mint hét százalékot jelent. Az Elműnél ugyanez mintegy 2350 forint, ez részvényenként közel 8 százalék. Az MTelekom osztaléka jó esetben akár 80 forint is lehet, de a tavalyi 70 forint körüli szint is már 7 százalékos hozamot jelentene. Az osztalékon felül - a szakértő szerint - minimális az említett papírokban lévő növekedési tartalék.
Optimistább képet fest Míró József, az Erste elemzője, aki szerint az osztalékpapíroknál a máris érezhető áremelkedés akár 20-30 százalékos pluszt tartogat a befektetők részére. Amennyiben pedig a jegybank folytatja hozamcsökkentési törekvését, ez a felár tovább növekedhet.
Az elemző véleménye szerint a Démász, Matáv, Zwack hármasnál elképzelhető egy jó 20 százalékos áremelkedés is az osztalékkifizetésig. Az Elműről nehezebb jövőbeni véleményt alkotni, mert az árfolyamát befolyásolhatja egy esetleges kivásárlási spekuláció.
