Felértékelődő osztalékpapírok
Elfogadta a kormány a tőzsdeélénkítő csomagot, amelyet tegnap a miniszterelnök a pénzügyminiszter, valamint a BÉT elnökének társaságában ismertetett a Budapesti Értéktőzsdén. A legnagyobb újdonság az, hogy az osztalékadó is 10 százalékos lenne 2007-től a korábban már kiszivárgott kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség megadóztatása mellett.
A 10 százalékos adókulcs 2007-ben lép be, azaz először a 2007. évre kifizetett osztalék után számítandó, vagyis a 2007-es üzleti év után 2008-ban kifizetettre vonatkozik. A 10 százalék csak a tőzsdén elért árfolyamnyereség adójára vonatkozik, de nemcsak a hazai, hanem bármely EU- tagállam tőzsdéjére - pontosította lapunk kérdésére a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya.
Az árfolyamnyereség megállapításánál az adóévi nyereséggel szemben az ugyanaz évi veszteség, költség beszámítható, az adóévre összesített veszteség (negatív jövedelem) két évre elhatárolható és csak az 50 ezer forint feletti, e forrásokból származó jövedelem után kellene adózni a kormány által elfogadott koncepció alapján.
Zöld utat kapott a BÉT negyedik nyugdíjpillérre vonatkozó javaslata is. Ez alapján egyéni számlára lehetne mindenkinek - akár rendszertelenül - összegeket befizetni, s azon befektetéséről rendelkezni. A felhalmozott, az elért hozammal növelt (és a menet közben elszenvedett árfolyamveszteséggel csökkentett) összeg a nyugdíjkorhatár elérésékor lenne az egyén számára hozzáférhető.
Azt még nem lehet tudni, hogy az új számlákat hol vezetnék. A pénzügyminiszter elmondta: egyelőre a politikai döntés született meg, a szakmai részleteken még tartanak az utómunkálatok. Azt már lehet tudni, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlán elért hozamok után nem kell árfolyamnyereség-adót fizetni.
Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök aláhúzta: következő javaslatuk a kockázati tőke intézményeinek felélesztésére vonatkozik. Céljuk, hogy a nyugdíjpénztárak és egyéb intézményi befektetők is fektethessenek kockázati tőkébe Magyarországon.
A csomag pénzpiaci hatását tekintve kisebb jelentőségű eleme, hogy a középiskolákban egy befektetési alapismereteket adó tantárgy oktatását kezdik el. A tőzsdére lépő vállalatok legfeljebb húszmillió forint erejéig állami támogatást kaphatnak, a nyugdíjpénztárakat pedig már januártól ötéves egységes hozammutató közlésére kötelezik.
