Keressen jó pénzt külföldi részvényalapokkal!

Az elmúlt mintegy másfél évben a hazai kötvénypiacon megfigyelhető hozamcsökkenés, a tőzsde hosszú ideje tartó szárnyalása, valamint az euró várható bevezetése kapcsán egyre több befektető keresi az alternatív befektetési lehetőségeket. A külföldi részvény- és kötvénypiacok, bár hatalmas lehetőségeket rejtenek magukban, egyelőre még kevesen élnek velük. Mindez a befektetési kultúra hiányosságaiból vagy annak teljes hiányából, a sokszor magas tranzakciós költségekből és a megbízható, az egyes befektetési döntések alapját képező információk részleges vagy teljes hiányából adódik. Sajnálatos ez, hiszen az idei év a nemzetközi tőkepiacok tekintetében már eddig is kecsegtetően alakult, és várhatóan további növekedés előtt áll. A nemzetközi piacok tekintetében a befektetések egyik legkézenfekvőbb módját a befektetési alapok kínálják, mind a költség-, mind pedig információs oldalról. Ezért a következőkben rövid áttekintést adunk a befektetési alapok az év eddig eltelt időszakában elért teljesítményéről a jelentősebb régiókat és iparágakat vizsgálva. (Az adatok a 16 400 befektetési alapot tartalmazó FERI Trust adatbázis alapján készültek, euró alapon, és a 2005. július végi állapotot tükrözik, de nem évesítettek.)

A kötvényalapok közül a magas kockázatú feltörekvő piacokba fektetők hozták az idén a legtöbbet. Teljesítményük átlagosan 13,6 százalékos volt az év eddig eltelt időszakában, ez egy részvényalaptól sem lenne rossz teljesítmény. Ezek közül is kitűnik a JP Morgan Emerging Markets Bonds Fund 23,09 százalékos hozammal, amely eszközeinek jelentős részét BBB alatti besorolású kötvényekbe fektette, a magasabb hozam reményében azonban magasabb kockázatot is kell vállalni. Itt érdemes megemlíteni a törökországi Türkisfund alapkezelő Bonds nevű, valójában vegyes (kötvény- és részvény-) alapját, amely a török kötvénypiaci konvergenciafolyamatok mellett a részvénypiacok emelkedéséből is profitált, és így az idei évben már eddig 37,12 százalékos teljesítményt ért el. Viszonyításként a szinte biztosnak tekintett eurobondkötvényekbe fektető alapok átlagos hozama ugyanebben az időszakban 3,4 százalék volt, a legjobb alap, a Spängler Spar Trust 5,6 százalékot hozott.

A részvény típusú befektetések közül a szektorális alapok teljesítményét vizsgálva szembetűnő a nyersanyag- és energiaszektor dominanciája. Két tényező, amelyek meghatározók voltak e két szektor szempontjából. Egyrészt a brent típusú olaj hordónkénti ára az 1999-es 10 dolláros szintről mára már megközelítette és néha már meg is haladta a 70 dolláros szintet, amelynek hátterében több tényező együttes hatása húzódik meg. A kereslet növekedése az elmúlt két évben felgyorsult, köszönhetően a feltörekvő piacok, ezek közül is elsősorban Kína megnövekedett energiaszükségletének, de az USA gazdaságának kilábalása a szeptember 11-ét követő recesszióból legalább ennyire hangsúlyos. A kitermelés és a finomítói kapacitások nem tudtak lépést tartani a megnövekedett kereslettel, ráadásul politikai okok, mint az iraki konfliktus vagy időjárási tényezők csak tovább nehezítették a helyzetet, amelynek eredményeként az olaj ára eddig soha nem látott magasságokba emelkedett. Másrészt a dollár az euróval és más vezető valutákkal szembeni gyengélkedése (részben a hatalmas kettős deficit következménye) pedig a "safe heaven", azaz az arany árfolyamának drágulásához vezetett. A szektorok közötti összehasonlításban eddig tehát a nyersanya-

gok és az energia volt a legsikeresebb választás, az ebben a szektorban érdekelt alapok átlaghozama 29,3 százalék volt, de a skandináv ODIN Offshore alap 60 százalék feletti teljesítményt mondhat magáénak. Ennél némileg szerényebb, azonban így is tisztes hozamot értek el a gyógyászati szektorba invesztálók, a vizsgált alapok átlaghozama a szektoron belül 16,57 százalék volt. A technológiai szektorban az iparág meghatározó vállalatainak (Intel, Yahoo!) első negyedéves gyorsjelentését követően már-már a "dotcomlázat" idéző módon szöktek magasba az árfolyamok, de a második negyedév kijózanodást hozott. Az egyébként igen magas kockázati kategóriát képviselő technológiai alapok átlaghozama 10,22 százalék lett, de néhány jó stratégiát választó alap, mint az M&G Global Technology Fund, ennek a kétszeresét is elérte. A pénzügyi szektoron belül elsősorban a biztosítók papírjai számítottak jó vételnek a londoni terrortámadást követően, hisz a gyors árfolyamesés az egyébként historikusan is alacsony értékeltségi szinteket még vonzóbbá tette. A telekommunikációs szektor az idei évben még nem tudhat maga mögött kiemelkedő árfolyam-emelkedést, de talán pont ez teheti érdekessé a jövőre nézve.

A régiós alapok teljesítményét vizsgálva elmondható, hogy az első hét hónap a feltörekvő piaci alapoké volt, ahová az amerikai kamatemelési ciklus megindulását követő rövid megtorpanás után szinte folyamatosan érkezett a friss tőke. A legjobban teljesítő alap (39,05 százalék) a JP Morgan Middle East Fund lett, amely sikerének jelentős részét, mint neve is utal rá, annak köszönheti, hogy jelentős százalékban fektetett be a Közel-Kelet államaiban, így Egyiptomban és Jordániában, amely tőzsdék a világ legjobban teljesítő piacai közé tartoztak. Egy átlagos feltörekvő piaci alap 25,98 százalékos hozamot ért el. Az ázsiai régiónak szintén nem kell szégyenkeznie a tőzsdék teljesítményét illetően, egy átlagos, ebbe a régióba fektető alap eszközértéke mintegy 24 százalékkal gyarapodott az év kezdete óta, a legjobb alapok azonban 30 százalékot meghaladó növekedést értek el. A régió, gazdasági növekedése alapján, a világ legdinamikusabban fejlődő térsége, az idei évben várhatóan 7 százalék feletti GDP-növekedéssel. A hosszú ideje súlyos problémákkal küszködő japán gazdaság esetében is mutatkoztak kedvező jelek, az elmúlt három negyedév reál-GDP-növekedés tekintetében pozitív volt, a növekedés az év végére elérheti a 2,5 százalékot, és a hosszú ideje tartó dezinflációs nyomás is csökkenni látszik. Az elmúlt hónapok emelkedése jótékonyan hatott az alapok teljesítményére is, de még van mit behozni a többi régiót illetően, hisz az eddigi legmagasabb hozamot elért japán alap "szerény", 18,03 százalékot teljesített. Mind az amerikai, mind az európai tőzsdék a várakozás felett teljesítettek, az amerikai piacon befektető alapok átlaghozama 15,2 százalék volt, ez mindössze kéttizeddel marad el európai társaikétól, ahol ez az érték 15,4 százalék. Az imponáló múltbéli hozamadatokat látva felmerül a kérdés: meddig tartható az árfolyamok ilyen mértékű növekedése? Több jel utal arra, hogy bár egy akár jelentősebb korrekció sem elképzelhetetlen, a növekedés fenntartható lesz. Példaként az ábra a részvényekbe fektető befektetési alapok mint az egyik legbefolyásosabb tőkepiaci szereplő vásárlásainak összértékét mutatja a világ tőzsdei kapitalizációjának százalékában. Mint látható, a jelenlegi szint a sokéves átlag alatt van, s ez arra enged következtetni, hogy ezen alapok, legalábbis június végéig, még nem jelentek meg nagy számban a vételi oldalon.

Összefoglalva elmondható, hogy mint a számok is mutatják, a hazai befektetőknek is érdemes körülnézni a világ tőkepiacain, amelyből befektetési alapok vásárlásával az alapkezelők szaktudására építve profitálhatnak.