Kiugró növekedés a hazai faktoringpiacon

A két számjegyű bővülés a hazai faktoringpiac idei évét is jellemezte: az első fél év ugyanis 31,5 százalékos növekedést eredményezett. A szövetség tagvállalatai 196 milliárd forintnyi számlát fogadtak be, ezzel az ez évre korábban prognosztizált 350 milliárdos adatot is túlszárnyalhatják - ismertette az idei tendenciákat Rédei Gabriella, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke, a Next-Faktor vezérigazgatója. A forgalom zömét (188 milliárd forintot) a belföldi faktoring adja, ám 96 százalékos súlya nemzetközi viszonylatban is túlzottan magasnak számít - emelte ki Martinkó Károly, a szövetség alelnöke, az Akkord VF Vállalkozásfinanszírozási Rt. vezérigazgatója.

Úgy tűnik, az idei év inkább faktorcég-alapítási, mint piaci boomot hozott - hangzik Csáki Ferenc, a Magyar Factor vezérigazgatójának véleménye. Tény, az idei év egyik újdonságának tekinthető a banki hátterű faktorcégek megjelenése (a szövetség szeptemberi közgyűlésén a Budapest Bankot és az Erste Bank faktorcégét is felvette sorai közé), ám ez továbbra sem változtat azon a tényen, hogy a faktoring még mindig csak szűk körben ismert Magyarországon. Az ügyfélszám alakulása ugyan mintegy 70 százalékos növekedést mutatott az első hat hónapban az előző esztendő hasonló időszakához képest - igaz, a szövetség statisztikája nem teljes körű, s folyamatosan változik a bázis -, ám az 1600-1800-ra becsült szám alig 4-5 százaléka a potenciális piacnak.

Valóban nagyobb mozgás van a piacon - osztotta meg tapasztalatait Kovács Judit, a HVB Faktor vezérigazgatója. Folyamatosan jelentkeznek új ügyfelek, akik faktoráltatni szeretnének, de sajnos maga a műfaj nem eléggé ismert azon vállalkozásoknál, amelyek leginkább cash flow-problémákkal küzdenek. A jelentkező ügyfelek egy része a most elharapódzó körbetartozás szorításából szeretne menekülni - tette hozzá. A kisvállalati ügyfélkör felső harmada, tehát az 500 millió forintot meghaladó árbevételű társaságok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a faktoring iránt, többen közülük az idén vették igénybe először ezt a típusú finanszírozást - emelte ki Ijgyártóné Ivanics Krisztina, a Budapest Bank termékmenedzsere.

Az első fél év meglepetéssel is szolgált: a faktorált számlák átlagos futamideje 50-55 nap között mozgott, jóllehet többen 80 nappal számoltak már - mutatott rá Rédei Gabriella. A tényleges futamidők ugyanakkor az átlag körül erősen szórnak: az élelmiszeriparban - jogszabályi okokból - jellemzően 30 nap, az építőiparban 60-90 nap, és folyamatosan növekszik az ipari nagyvállalatoknak a beszállítóikra alkalmazott fizetési határideje. A piaci átlaghoz képest rövidebb, 40 napos átlagos futamidőről számolt be Márhné Kazarecki Éva, a Kvantum Faktor vezérigazgatója, ez azonban a cég speciális helyzetéből adódik: a forgalom 70 százalékát teszi ki az állami követelés megelőlegezése.

Ami a faktoringpiac ágazati megoszlását illeti, a legnagyobb szerepet változatlanul a kereskedelem játssza a faktorcégeknél, bár részaránya az egyes társaságoknál igen komoly elmozdulást mutatott egy év alatt - mutatott rá Martinkó Károly. Volt olyan piaci szereplő, ahol 75-ről 25 százalékra esett vissza az ágazat részaránya, de olyan is, ahol 15-ről 45 százalékra nőtt. Míg pár éve a faktorpiac növekedése elsősorban ennek a kereskedelmi ágazatnak volt köszönhető, addig a multik rossz és egyre romló fizetési morálja, gazdasági erőfölényükkel való visszaélésük, a visszárujog elbizonytalanította a faktorcégeket. A hipermarketláncok beszállítóit a faktorcégek többsége már csak hitelbiztosítóval együtt finanszírozza, de akad olyan is, amelyet még így sem.

A faktorcégek ugyanakkor egyre inkább diverzifikálják portfóliójukat az egyes ágazatok között, bár ahogy Zoller Róber, a Global Faktor elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a diverzifikáltság része az is, hogy egy szállítóhoz minél több vevő tartozzon. A nemzetközi viszonylatban egyik legkockázatosabbnak tartott mezőgazdaság és építőipar is megjelenik a hazai cégek portfóliójában. A mezőgazdaság komoly hányadot tesz ki a Kvantum Faktornál, emellett az infrastrukturális fejlesztések tartoznak a portfólióba, illetve olyan önkormányzati beruházások, amelyek állami támogatásból valósulnak meg. Az építőipar mellett - ahol az elsőkörös beszállítókat preferálja -, új szegmensként az agrárium is megjelent az MKB Banknál. A normatív, terület alapú támogatást megelőlegező faktoringkonstrukció szerepel a szolgáltatásaink között - mutatott rá Molnár Tamás főosztályvezető, hozzátéve: mivel ez az állammal szembeni követelésnek minősül, a kockázat felvállalható. Az építőiparban jelen van a Next-Faktor, s ezen szegmens felé mozdult el a Global Faktor is, ám mint Zoller Róbert kiemelte: kizárólag a mélyépítés jöhet szóba. Ezen a téren az autópályás bedolgozók találhatók ügyfélkörükben, ami - miután az állam a megrendelő - kevésbé tűnik kockázatosnak.

A CIB Faktor a klasszikus szegmensek - hipermarketek, építőipar, ipari tevékenység, szolgáltatások - mellett megjelent az egészségügyben is. "A kórházak felé az OEP-finanszírozást előlegezzük meg, míg másfelől a kórházak beszállítói tartoznak az ügyfélkörünkbe" - magyarázta Horváth Gábor, a faktorcég kontrolling- és kockázatkezelési vezetője. A Laurus Rt. meghatározó ügyfélkörének a logisztikai cégek számítanak, s mint Szabó Sándor elnök-vezérigazgató elmondta: ezen az irányon a jövőben sem kívánnak változtatni.