Mindenki fogyaszt - 150 milliárddal bővült a hitelállomány

A fogyasztási hitelek piaca igen erős növekedésnek indult az elmúlt időszakban: az ilyen típusú kölcsönök állománya a jegybank adatai szerint fél év alatt 150 milliárdos bővülést produkált, ami közel azonos a lakás célú kölcsönök állománybővülésével. Az egész hitelintézeti piacot jellemző devizásodás jól megfigyelhető ebben a szegmensben is: az öt éven túli konstrukcióknál a forintban folyósított állomány gyakorlatilag stagnál, míg a deviza alapú hiteleknél egyre gyorsabb ütemű - fél év alatt 100 milliárdos volt - a növekedés.

A fogyasztási hitelek legeredetibb képviselőjének számító személyi kölcsön még mindig a legnépszerűbb megoldásnak számít a lakossági ügyfelek körében, ám a deviza alapú konstrukciók megjelenése és az új típusú termékek - mint a hitelkártya - terjedése kissé átrendezte a piacot.

A leginkább a tartós fogyasztási cikkek vásárlásához ideális személyi kölcsönöknél is egyre jobban megfigyelhető a hangsúlyeltolódás a deviza alapú megoldások javára. A bankok többsége a forint alapú konstrukciók mellett svájci frank és euró alapú személyi hitelt is árul, az előbbinél jóval kedvezőbb díjtételek mellett.

A személyi kölcsön legfőbb vonzerejét a szabad felhasználás adja az egyéb fogyasztásihitel-megoldásokhoz képest, illetve az, hogy - egy-két hitelintézet termékeitől eltekintve - igényléséhez nem szükséges fedezet. További előnyt jelent, hogy a hitelkérelem elbírálása különösebben hosszú időt nem igényel, bár a bemutatandó dokumentumok köre - pont a fedezet hiánya miatt - viszonylag széles. (Erre a problémára reagálva jelent meg több bank is egy-két órán belül hozzáférhető, egyszerűsített bírálat után nyújtott gyorskölcsön-termékkel, ám ezeknek felső összeghatára néhány száz ezer forintban korlátozott.) A személyihitel-termékek legnagyobb hátrányát az jelenti, hogy a kölcsönösszeg erősen jövedelemfüggő, hiszen a leendő adós jövedelmének igazolásán túl egyéb módon nem nagyon tudja bizonyítani, hogy a hitelt képes lesz visszafizetni. Éppen ezért azoknak, akiknek jövedelme nagyobb részt kimutathatatlan formában keletkezik, ez a konstrukció többnyire nem jelent jó megoldást.

A lakáshitelezési boomból fakadóan az áruhitel-konstrukciók két évvel ezelőtt virágkorukat élték: az újdonsült adósok ugyanis a lakásvásárlásnál szokásos tartós fogyasztási cikkekre irányuló beszerzéseiket újabb hitelek felvételével oldották meg. A piac ugyanakkor mára lelassult, ami a támogatási rendszer szigorításán kívül a láthatóan kedvezőbb árazású konstrukciók feltűnésével is magyarázható. (Erősíti a folyamatot az is, hogy a bankok - a Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányának megállapítása szerint - már a személyi kölcsönt reklámozó hirdetéseikben is a havi törlesztőrészletet használják figyelemfelkeltő elemként.)

A magyar fogyasztási hitelek piaca viszonylag új elemének számítanak a klasszikus - tehát kamatmentes türelmi idő mellett kínált - hitelkártyák. A termék legfőbb vonzerejét a kamatmentes periódus jelenti, hiszen az ügyfél bő egy hónapon keresztül díjmentesen használhatja a hitelintézet pénzét. Ez a kártyatípus elterjedése ugyanakkor meglehetősen nehézkesen indult Magyarországon - egészen a közelmúltig akadtak bankok, amelyek nem tartották szükségesnek a termék bevezetését -, hiszen a potenciális ügyfelek egy része az eladósodás egyik újabb eszközeként tekint a hitelkártyára. A bankok az érdeklődést különböző induló kedvezményekkel - például az első éves kártyadíj elengedésével - próbálják élénkíteni, és jelentős az "árukapcsolással" nyújtott co-branded kártyák súlya is. A hitelkártya-konstrukció elsősorban azoknak az ügyfeleknek éri meg, akik nagyobb összegű vásárlásaikhoz kívánják használni a terméket úgy, hogy egyenlegüket a soron következő jövedelmükből ismét fel tudják tölteni: vagyis a hitelkártya kifizetődő használatához viszonylag magas, rendszeres jövedelem szükséges. Fontos az is, hogy a kártyabirtokos használja is a plasztikot, hiszen ellenkező esetben az éves kártyadíj újabb, felesleges kiadássá válik.

A folyószámlahitel a már bevált és sokak által igényelt konstrukciók közé tartozik: az ügyfelek legnagyobb része likviditási gondjainak kezelésére használja, de bizonyos biztonsági tartalékként is szolgálhat. A konstrukció előnye, hogy egyszerűen igényelhető, és - ha az adós úgy rendelkezik - a futamidő lejártával meghosszabbítható. A folyószámlahitelek komoly korlátja ugyanakkor, hogy csak a számla devizanemében - tehát többnyire forintban - igényelhetők, viszonylag magas kamat mellett.