Olajpapírok viszik a börzéket
Az emelkedés hátterében sokak szerint az állt, hogy a Mol bejelentette: a Federovszkoje blokkban olajat és gázt találtak, azonban további kutatásokra van szükség a készletek megállapításához. A piacot nem érhette nagy meglepetésként a mindenképpen kedvező hír, hiszen a Mol folyamatosan tájékoztatja a befektetőket a kazah kutatási fejleményekről, és a Mol vezetése már eddig is optimistán nyilatkozott a szerencsés kilátásokról a blokk kilátásairól. Azonban a Molnak, illetve annak a konzorciumnak, amely a mező feltárására alakult, még több évre van szüksége ahhoz, hogy üzembe állítsa és felfuttassa a kitermelést. Egyelőre sem a mező potenciális nagyságára, sem a napi kitermelhető mennyiségre vonatkozóan nem kerültek napvilágra megbízható becslések.
A Mol emelkedése sokkal inkább a Katrina hurrikán utóhatásaként kialakult olajpiaci helyzettel magyarázható. Az Egyesült Államokban hosszú évtizedek után először szembesülhettek ismét a fogyasztók benzinhiánnyal. A világ leginkább motorizált országában az érintett megyékben a benzinkutak előtt hosszú sorok kígyóznak, és a benzinár egyes helyeken - ahol még lehet egyáltalán üzemanyagot kapni - 50 százalékkal emelkedett. A Mexikói-öböl partján a finomítók nagy része leállt, és a termékvezetékekben sincs nyomás.
Az amerikai helyzet nem hagyta érintetlenül az európai piacot sem. A finomítók nyereségességét meghatározó árrések - amelyeket a nyersolaj és a termékárak bruttó különbségeként definiálunk - megduplázódtak, és a hordónkénti 13 dolláros szintről 25 dolláros szint közelébe emelkedtek. Ráadásul a régiós finomítók profitabilitását szintén nagyban befolyásoló brent és urál típusú nyersolajok közötti különbség 3 dollárról 6 dollárra ugrott. Az eddig is a történelmi átlagokat jóval meghaladó jövedelmezőségi szintek ilyen drasztikus megugrása vételre késztette a befektetőket, és a régiós finomítással foglalkozó vállalatok részvényei hatalmas emelkedéssel reagáltak. Az azonban kétséges, hogy mennyire lehetnek ezek a finomítói profitabilitási szintek - csakúgy, mint a részvényárfolyamok - tartósak. A szakemberek ugyanis azt jelzik előre, hogy mind az olaj ára, mind a finomítói marzsok jelentős mértékben enyhülnek a károk pontos felmérése után.
A kialakult helyzetben valószínűleg jelentős mennyiségű benzint hajóznak át az európai finomítókból az Atlanti-óceánon, s ez enyhítheti valamelyest az ottani helyzetet, míg az eddig is feszes európai piacot tovább feszítheti, amely egy átmeneti, nagyon nyereséges működési környezetet eredményezhet. Az események hatására vélhetően az elemzők emelni fogják azon olajipari vállalatokra vonatkozó profit-előrejelzéseiket, amelyeknek nincsenek beruházásaik a Mexikói-öböl térségében, és amelyeknek nem sérültek meg a termelőeszközeik. A Mol is hasznot húzhat a helyzetből, feltéve, hogy az tartósan fennáll, hiszen időbe telik, amíg képes lesz az árakat áthárítani. A benzinár - ha a nemzetközi trendek kitartanak és begyűrűznek hazánkba - a jövő hét második felére elérheti a 300 forintot is.
A Mol-részvények árfolyama azonban vélhetően nagy hullámvasutazásnak néz elébe, hiszen a kiszámíthatatlan működési környezet miatt a befektetők előszeretettel kereskednek az olajpapírokkal oly módon, hogy leképezik a rövid távú piaci mozgásokat. Ha az amerikai piaci helyzet rendeződése elkezdődik, és az olajár, illetve a finomítói marzsok is enyhén lemorzsolódnak, könnyen lehet, hogy a Mol és szektortársai esetében a befektetők eladói nyomás alá helyezik a papírokat, és a régiós olajrészvények árfolyama mérséklődhet. A történelmi csúcsot jelentő 23 ezer forintos célárfolyam igazolásához mindenképpen az kell, hogy egy tartósan magas finomítói profitabilitást biztosító működési környezet alakuljon ki a következő 18-24 hónapra.
