Alapkamatról dönt az EKB

A magas olajárak ellenére sem várható kamatemelés az Európai Központi Banktól. Az Európai Unió jegybankjának kamatmeghatározó testülete ma határoz az irányadó kamatráta mértékéről, amely 2003 óta kétszázalékos szinten áll. A nemzetközi pénzpiacokat azonban egyre inkább hatalmába keríti a kamatemelési, illetve a növekvő inflációs nyomás okozta aggodalom. Főleg a kötvénypiacokra hat az erősödő, globális átlagban 4-5 százalékos áremelkedési ütemtől való félelem.

Az Eurostat és az EKB elemzői szerint az elkövetkező fél évben a jelenlegi szinten marad az infláció, amely az év végéig enyhén növekedhet.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke egy korábbi nyilatkozatában kiemelte, hogy továbbra is optimista az európai gazdaság helyzetével kapcsolatban, ezért is tartja megfelelőnek a jelenlegi kamatszintet. A bankelnök a második fél évre a makrogazdasági mutatók javulására számít, mivel reményei szerint növekszik a gazdaság aktivitása és bővül a kereslet az európai termékek iránt. Szerinte az eurózóna hitelkamatai elég alacsonyak a gazdasági növekedés ösztönzéséhez. Az alacsony kamatrátának köszönhetően nőtt a hitelállomány az eurózónában, a jelzálogkölcsönök továbbra is népszerűek, a pénzpiac likviditása bőséges, s ezt a legtöbb mutató is alátámasztja.

Úgy tűnik, a magas olajár hatása szépen lassan begyűrűzik az inflációba azzal, ahogy a másodlagos hatások nyomai egyre érzékelhetőbben jelentkeznek. Az eurózóna inflációja már a 2,4 százalékos szint felé tart. A piac már évek óta "jövőre" teszi a kamatemelést, miközben a központi bank majdnem öt éve nem emelte azt. A piac a következő fél évben 25 bázispont, jövő év második felében további negyedszázalék emelést vár - ez látható az állampapírhozamokon. A 10 éves papírok történelmi mélypontot jelentő három százalék közeli szintje máskor négy-négy és fél százalékon szokott lenni.