Pénztártól függő nyugdíjjáradék
Nem pontosan határozza meg a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény, hogy mi legyen a nyugdíjjáradékok kiszámítási alapja, miközben a megtakarítási időszak alatti befizetésekre és a pénztárak gazdálkodására részletes útmutatást ad - mondta a Világgazdaságnak Paál Zoltán, a Generali-Providencia Biztosító igazgatósági tagja. Nem egyértelmű ugyanis, mely év átlagos halandóságával számoljon a járadékfizetést saját maga vállaló pénztár. Ha úgy számol, hogy még sok évtizedig élnek nyugdíjba vonult tagjai, akkor kevesebb havi járandóságot fizet majd ki, mint ha csupán néhány évre tervez, hiszen a számlán összegyűjtött pénzt és annak időközben keletkező kamatait ennyi idő alatt kell kifizetnie. Nem rendelkezik a törvény az indexálás mértékéről sem, így választható az előző éves infláció vagy az átlagbérek emelkedésének mértéke, illetve dönthet a pénztár úgy is, hogy indexet nem alkalmaz. Ezek az eltérések nem drámaiak, csak éppen két, hasonló karriert befutott egyén esetében akár radikális - Paál Zoltán szerint 30-40 százalékos - nyugdíjkülönbséget is jelenthet. Ez pedig szociális feszültséget szülhet.
Nemzetgazdasági szempontból probléma csak akkor jelentkezik, ha egy-egy pénztár - kötelező központi referenciák híján - elszámolja magát, és alulbecsüli tagjai várható átlagos életpályáját. Ez esetben kiürül kaszszája, és nyugdíjasai egy része nyugdíj nélkül marad. A kassza kiürülése ellen képezni kell ugyan a törvény által kötelező tartalékokat, ám ezek a vagyonhoz viszonyított fél százalék körüli szintje nem biztos, hogy elegendő. Mivel Magyarországon még nincs elegendő tapasztalat járadékfizetésre, ezért a pénztáraknak nagyon körültekintően kell eljárniuk.
A törvény a piaci mechanizmusok érvényesülése végett bízza a pénztárakra (illetve a biztosítókra) a járadék meghatározásának pontos kiszámítási paramétereit - tudtuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kommunikációs osztályán. A magán-nyugdíjpénztári szegmensben piaci verseny van, s ez azt is jelenti, hogy annál a pénztárnál kérhető a járadékfizetés, amelyik az egyéni céloknak legjobban megfelelő járadékszolgáltatást nyújtja. Mivel a magán-nyugdíjpénztári vagyon örökölhető, a ki nem fizetett pénz nem vész el, ugyanakkor eldönthető, mennyit akar belőle a tag a saját életében felhasználni. A pénztárcsőd elkerülését valószínűleg egy később megjelenő kormányrendelet előzi majd meg - tájékoztattak a felügyeletnél -, amely leszorítja a túl magas kifizetések és a túlvállalás lehetőségét.
Mindez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy miután a munkával töltött évek alatt sikerült kiválasztani a minél jobb hozamokat felmutató nyugdíjpénztárt, újabb választás elé kerülünk a járadék kifizetésekor. A törvény szerint minden tag saját maga választhatja meg a kifizető intézményt, így választhat az ilyen szolgáltatást nyújtó pénztárak, illetve a biztosítók között is.
A kifizetésre négy lehetőség van a törvényben. Választható az életjáradékszerű, életfogytig tartó kifizetés. Választható olyan életjáradék, amelyet a pénztár meghatározott ideig folyósít, majd a meghatározott időtartam lejárta után a tag élete végéig folyósít. (Ezt hívják határozott időtartamos életjáradéknak.) Választható a tag részére élethoszszig folyósított életjáradék, amelyet annak halála után kedvezményezettje részére határozott ideig folyósítanak. (Ez a végén határozott időtartamos életjáradék.) Végezetül választható olyan több életre szóló életjáradék, amelyet a tagnak és kedvezményezettjeinek addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.
