Felfutóban a személyi hitelek
A bankok által kínált személyi kölcsönök vezető szerepet játszanak a háztartásoknak nyújtott fogyasztási hiteleken belül: a jegybank nyilvántartása szerint részarányuk október végén meghaladta a 40 százalékot, s ez a szintén igen népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekhez képest is bő hetvenmilliárdos többletet jelent.
A többi fogyasztásihitel-termékhez hasonlóan a személyi kölcsönöknél is megfigyelhető a devizásodás: az októberben kinn lévő állomány több mint egyötödét – közel 90 milliárd forintot – már devizában tartották nyilván, ezen belül is túlsúlyban voltak a svájci frank alapú kölcsönök.
A személyi kölcsönök népszerűsége több tényezőn alapszik: az egyik nagy előnyük, hogy az adóstól a bankok nem kérnek tárgyi fedezetet, vagyis vagyonának kockáztatása nélkül juthat viszonylag nagy összegű hitelhez. A másik, hogy a fedezet nélküli hiteleken belül a személyi kölcsönöknél érhető el a legnagyobb hitelösszeg: a bankok többségénél az igényelhető maximum eléri az ötmillió forintot, ám akadnak hatmilliós plafonnal dolgozó hitelintézetek is.
Tekintettel arra, hogy fedezet nélküli konstrukciókról van szó, a személyi kölcsönök nem tartoznak a legolcsóbb hiteltermékek közé. A jellemző ügyleti kamat – a forintkölcsönök esetében – évek óta 20 százalék körül mozog. A banki hirdetmények és az Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az első fél év végén a forint alapú személyi kölcsönöknél hozzávetőlegesen 18-tól 42 százalékos teljes hiteldíjmutatóig (THM) szóródtak az ajánlatok, míg a tényleges új folyósítások súlyozott átlagának THM-e nagyjából 30 százalékos volt.
A hitelintézetek ajánlatait ugyanakkor nagyban befolyásolja az igényelt hitelösszeg nagysága és a futamidő: ha az adós viszonylag nagy összeget kér, és öt-hat éves futamidőt választ, jóval alacsonyabb kamat mellett juthat pénzhez, mint egyéb esetben. A bankok ugyanis kockázati szempontból sokkal jobban kedvelik a nagyobb összeget igénylő adósokat, hiszen a néhány százezer forintot igénylő ügyfelek sok esetben nem valamilyen tartós fogyasztási cikk megvásárlása céljából igénylik a hitelt, hanem egyszerűen anyagi nehézségeiken próbálnak úrrá lenni a hitel megszerzése révén. (Néhány hitelintézet külön felhívja az ügyfelek figyelmét arra: ha tehetik, kisebb összeg felvételéhez válaszszanak egyéb konstrukciót, hiszen ilyen esetben azok jóval kifizetődőbbek lehetnek.)
A kisebb összeget igénylő ügyfeleket ugyanakkor több bank is megcélozta ajánlataival: a félmillió forint vagy az alatti összeget igénylőnek több helyen gyorskölcsönt ajánlanak, amelyet még aznap kézhez kaphat az igénylő.
A személyi hiteleknél is jól megfigyelhető jelenség, hogy a potenciális igénylők elsősorban a havi törlesztőrészletek alapján döntenek egy bizonyos konstrukció mellett: ennek megfelelően a bankok hirdetései is elsősorban az elérhető hitelösszeghez járó részlet feltüntetésével igyekeznek bedobni termékeiket a köztudatba.
A fogyasztási hitelek közül ugyanakkor a személyi kölcsönnél számít leginkább az igénylő jövedelmi helyzete: a több milliós hitelek igénylése már versenyképes jövedelmet feltételez, bár minimumként a minimálbért alig meghaladó összegeket írnak elő a bankok. Ha az adós jövedelme önmagában nem elég, szükségessé válik adóstárs, kezes bevonása is.
