Gyarmatáruk belföldön is
Határidős kávé, narancslé, cukor – ezekkel a termékekkel is lehet Magyarországról pénzt keresni, egyelőre csak külföldön. A nagy hozamra (vagy csak egyszerűen változatosságra) vágyó befektetők könnyen megtehetik, hogy a külföldi határidős piacokon próbálnak szerencsét.
Ha az ügyfél a nemzetközi piacokon szeretne üzletelni, akkor a számlaszerződés mellé egy nemzetközi határidős piaci bizományosi keretszerződést is kell kötnie – mondta lapunknak Oláh Flórián, a Hamilton Rt. elemzője. A határidős deviza- és árupiaci műveletekhez legalább egymillió forint letétre van szükség, az ügyfél ennek terhére adhat megbízásokat. Az összeg azért ekkora, mert külföl-dön sokszor nagyobbak a kontraktusok méretei. A letét forintban is elhelyezhető, üzletkötéskor a brókercég bankközi árfolyamon átváltja azt a megfelelő devizára. Fontos tudni, hogy az unión belüli piacokon realizált profit adómentes. A brókerek reggel nyolctól este tízig fogadják a megbízásokat – többnyire telefonon. Egy kontraktus vételéért és eladásáért – mérettől függetlenül – a brókercég egyaránt 17-17 euró jutalékot számít fel, így gyakorlatilag ennyi költség terheli az ügyfeleket – magyarázza Oláh Flórián. A spot piaci ügyletekhez hasonlóan a határidős termékekben is létezik limitáras vagy stopos megbízás. Az Európán belüli megbízásokat elektronikusan végzik, a nyílt kikiáltásos kereskedéseknél (ilyen például a kakaó a NYMEX-en) kitelefonálnak a partnerirodának, így a megbízások azonnal, a parketten teljesíthetők. A magyar befektetők körében – az arany mellett – a legnépszerűbb a kakaó, a kávé és a cukor határidős kereskedelme – sorolja Oláh Flórián. Népszerű az indexek határidős kereskedése is, a londoni FTSE, illetve az 50 legnagyobb európai részvényből álló EuroStoxx esetén a kontraktus mérete pontonként 10 font, illetve 10 euró. A tízéves német államkötvény, az Eurobund (a termék piacának likviditására jellemző, hogy naponta átlag másfél millió kontraktus cserél gazdát) szintén közkedvelt, itt egy kontraktus 100 ezer euró. A nagy tőkeáttétel miatt ezeknél a termékeknél viszonylag kis befektetéssel tetemes pénzösszeg mozgatható meg (például egy kontraktus Eurobund már 1500 euróval), ezért kis befektetéssel hatalmas profit realizálható – igaz, kedvezőtlen mozgások esetén a befektetés ugyanolyan hamar el is olvadhat.
Ha az ügyfél Európán kívül kíván kereskedni, annak céges számla nyitása ajánlott, hiszen az érvényes szja-szabályozás miatt magánszemélyként nem feltétlenül éri meg üzletelni. Az év elején például több száz százalékos hozamot realizáltak azok, akik kávéba fektették a pénzüket. Akkor a londoni LIFFE-n a határidős, robusta típusú spekulatív kávéállomány két százaléka magyar befektetők kezében volt.
Ha egy – ideje java részét Magyarországon töltő – devizabelföldi magánszemély Európán kívüli tőkepiacon nyereséget realizál, akkor az idehaza az szja-szabályok értelmében 20 százalékkal adózik. Ha ugyanez a befektető ugyanabban az országban az árupiacra megy (például határidőre aranyat vesz és ad el), akkor az ebből származó nyereséget a magyar adójog egyéb jövedelemnek minősíti, és így azt 38 százalék szja terheli (egészen pontosan: ha az éves jövedelem nem éri el az 1 500 001 forintot, akkor az adó mértéke 18 százalék. Ha meghaladja, akkor az említett összeg feletti részre 38 százalék a fizetendő adó). Az egyéb jövedelemnél a költségek elszámolhatóak, az adó az összevont adóalap részeként fizetendő.
