Már jobbak a nemzetközi alapok
Aki a második fél évben elkalandozott a devizaalapok irányába, jól döntött, hiszen mind a részvények, mind a kötvények terén jobb hozamot realizálhatott, mint a hazai alapokkal. A hazai állampapírpiacok lejtmenete, illetve a részvénypiacok csökkenése mellett a forint gyengülése is a nemzetközi diverzifikáció mellett szólt. A nemzetközi befektetések megléte ráadásul a későbbiekben is hasznosnak bizonyulhat – mutatnak rá a piaci szereplők. A devizapiac ugyanis a legkevésbé hatékony pénz- és tőkepiaci szegmensnek tekinthető, azaz igen komoly mozgásokat képes produkálni meglehetősen rövid idő alatt, s ez a forint árfolyamában is tetten érhető. Ráadásul a kockázatviselési hajlandóság esetleges mérséklődése először a fejlődő országok piacait, köztük a magyart is sújtaná. Éppen ezért mind kockázatmegosztás, mind várható hozam szempontjából ésszerű gondolat a befektetések egy részét deviza alapú eszközökben, ilyen befektetéseket tartalmazó befektetési alapokban elhelyezni – fogalmaznak az alapkezelők szakemberei.
A részvényalapok földrajzi kitettsége mindenesetre jelenleg jóval változatosabb képet mutat, mint a kötvénytípusúaké: a vagyonok 17 százaléka van csak hazai alapokban, 40 százalék kelet-európai alapokban fial, míg a maradékot a globálisak teszik ki – derül ki a Bamosz adataiból. A diverzifikáció hasznosnak is bizonyult: a harmadik negyedévben a régiós alapok vagyonnal súlyozott átlaghozama meghaladta a hazai részvényalapokét, az előbbié 19,7, az utóbbié 14,7 százalék volt. Az elmúlt három hónapban ráadásul még nagyobbak voltak a különbségek, s ez nem csupán a részvénypiacot jellemezte. Míg a nemzetközi kötvényalapokkal 2–4,5 százalékos hozamokat is elérhettek a befektetők nominális szinten, addig a hazai konstrukciók akár ugyanakkora veszteséget is elkönyvelhettek. A részvényalapoknál a devizaalapok 7–11 százalékos hozamot is termelhettek az elmúlt három hónapban nominálisan, addig a hazai konstrukciókat 5 százalékos mínusz is jellemezte.
Kötvényfronton a nemzetközi diverzifikáció jövőbeni vonzereje attól is függ, hogy a jegybank monetáris tanácsa milyen kamatpálya mellett dönt. Az EKB nemrégiben 2,25 százalékra emelte az alapkamatot, míg a tengerentúlon ez jelenleg négy százalék, ám ez utóbbi könnyen változhat: az alapkamat jövőre egyes vélemények szerint az öt százalékot is elérheti. Ennek köszönhetően pedig egy kisebb forintgyengülés esetén is hozhatják az amerikai állampapírok a magyar piaci átlagot, amennyiben persze az MNB nem nyúl a kamatokhoz.
A részvények terén inkább a nemzetközi irányú diverzifikációt tanácsolják a piaci szereplők, s a legtöbben az európai piacon a német részvényekben látnak fantáziát. Viszonylag alulértékeltnek számítanak a papírok, a német piacban akár 20-25 százalékos növekedési potenciál is lehet egyéves távlatban, s ez meghaladná a BUX esetében várt 10 százalék körüli emelkedést.
