Tőkepiaci törvény: áll a bál
Elméletileg tegnap, lapzártánk után tartotta a parlament a záróvitát és a zárószavazást a tőkepiaci törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról. Az elmúlt héten meglehetősen nagy vitát váltott ki szakmai körökben, hogy bár hosszú hónapok óta tartott a jogszabály-előkészítés a szakma bevonásával, az utolsó pillanatban – az érintettek megkérdezése nélkül – bekerült egy olyan módosítás, amely szerint a központi értéktárban az MNB-nek 50 százalék plusz egy szavazat mértékű közvetlen tulajdonosi részesedéssel és befolyással kell rendelkeznie. Az új jogszabály alapján 2008. januárig kettéválasztják a Keler tevékenységét egy elszámolóházra és egy értéktárra, ez utóbbira vonatkozik a kifogásolt módosítás.
A Keler elnöke, Lantos Csaba szerint ez a verzió massszív versenyhátrányba hozza az intézményt (VG, 2005. dec. 12), míg a Budapesti Értéktőzsde elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila szerint ennek következtében nem lesz IPO (tőzsdei bevezetéshez kapcsolódó részvénykibocsátás) BÉT-papírokból (VG, 2005. dec. 7.).
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ajánlásával hétfőn benyújtott verzió szerint viszont már nem a jegybanknak lenne többségi részesedése a központi értéktárban, hanem a magyar államnak, illetve a magyar állam többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezetnek. Az indoklás szerint a jegybankról szóló törvénnyel való összhang biztosítása érdekében van szüksége erre a többségre.
Lapunk szerette volna megtudni, hogy a jegybanktörvény mely pontja rendelkezik erről, ám erre lapzártánkig a Pénzügyminisztérium nem válaszolt. Az eredetileg egyeztetett törvényjavaslat, amelynek lényege az értéktár és az elszámolóház szétválasztása – ami uniós elvárás –, a Keler tervezett eladása szempontjából kedvezőbb lett volna, de a módosító indítvány (szétválasztás után az értéktár többségi MNB tulajdonlása) is elfogadható – tudtuk meg Missura Gábortól, az MNB szóvivőjétől. Ám arra itt sem kaptunk választ, hogy a jegybanktörvény utal-e bárhol is arra, hogy az értéktárban az államnak többségi részesedéssel kell rendelkeznie, igaz, az egész ötlet a nformációnk szerint nem is az MNB-től indult.
Szintén lapzártánk után szavazott újból az Országgyűlés a nyugdíj-előtakarékossági számláról (nyesz) szóló törvényről, miután a december 5-i ülésnapon három szavazással sem tudta elfogadni azt. A piaci szereplők által nem kellőképpen kidolgozottnak tartott javaslathoz csupán egyetlen módosító – ám később visszavont – indítvány érkezett, amely a számla örököseitől visszakérte volna az állami támogatást, amennyiben nem egy másik nyeszen helyezik el az örökölt vagyonelemeket. Szalay Gábor, az SZDSZ parlamenti képviselője lapunknak elmondta, hogy az állami támogatás visszafizetéséről szóló javaslatát azért vonta viszsza, mert nem akarta – a jelenlegi feszített tempójú – törvényalkotási folyamatot hátráltatni. Szerinte ilyen iram mellett nehéz tökéletes munkát végezni, ezért elképzelhető, hogy sor kerül a jövő év első felében több módosító indítványra is.
