Az ingatlanalapok éve volt 2005
Impozáns növekedést tudtak felmutatni 2005-ben a hazai befektetési alapok – nettó eszközértékük 76,4 százalékkal, 1876,8 milliárd forintra nőtt –, s annak ellenére sincs szégyenkeznivalójuk, hogy az október–novemberi időszak szerény lemorzsolódásról árulkodott. Az ősz egy részét jellemző részvénypiaci lejtmenet, illetve állampapír-piaci hozamemelkedés ugyanis a befektetési alapokra is rányomta bélyegét, s mint ahogy lenni szokott: a befektetők tőkekivonással reagáltak az alapok visszamenőleges hoza-mainak apadására.
A befektetők mozgását jól mutatja, hogy az utolsó negyedévben közel 132 milliárd forinttal csökkent a kötvényalapok vagyona, míg a pénzpiaci alapoknál az elmúlt két hónap 8 milliárd forintos lemorzsolódást hozott nettó eszközértéküket illetően. Igaz, ennek ellenére sem lehet oka panaszra a két alaptípusnak, hiszen a pénzpiaci alapok közel 64, a kötvényalapok pedig 31,5 százalékos vagyongyarapodást könyvelhettek el az elmúlt esztendőben. Érdekes mindenesetre megfigyelni, hogy a pénzpiaci alap kategórián belül a likviditási alapok bizonyultak a növekedés motorjának, a banki betét alternatívájaként szolgáló konstrukció közel 110 százalékkal tudott bővülni 2005-ben.
Az ingatlanalap-őrület az év vége felé sem csillapodott, s úgy tűnik, az állampapíralapokból kiáramló pénzek egy része is ide csoportosult – fogalmazott Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára. Decemberben 33 milliárd forint választotta célpontjául ezt az alaptípust, s ennek köszönhetően immáron 362 milliárd forinthoz közelít a konstrukciók összesített vagyona, ráadásul az év végén 19,2 százalékos szeletet hasított ki a hazai befektetésialap-piacból, ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőnek számít. A konstrukciók vagyona összességében 263 százalékkal gyarapodott 2005-ben, ám a friss tőkét ugyanilyen gyorsasággal korántsem tudták elkölteni az alapkezelők, így ingatlan helyett állampapírt vásároltak – magyarázta a Bamosz főtitkára. Az alapok ingatlankitettsége nem éri el az 50 százalékot, azaz december végén az ingatlanalapok vagyonából mintegy 180 milliárdot állampapírok tettek ki. Ez pedig nem csekély, főként, hogy az állampapír-piaci hozamemelkedés alól az ingatlanalapok sem tudják kivonni magukat. Az ingatlanalapok vagyongyarapodása éppen ezért komoly gondot is okozhat az alapkezelőknek – jegyezte meg Temmel András, aki úgy látja: eljön az a pont, amikor ez a növekedési ütem már nem tartható. Tény, hogy az ingatlanhányad miatt ezen konstrukciók még mindig kiegyensúlyozottabbak, mint a kötvényalapok, s ez vonzó lehet a befektetőknek, ám az állampapírhozamok alakulásának – amely a kötvényalapok teljesítményében egyébként már látható – előbb-utóbb le kell csapódnia az ingatlanalapoknál is.
A részvényalapoknál a tőzsdei visszaesés láthatóan nem hagyott maradandó nyomot, sőt decemberben több mint 5 százalékkal nőtt a vagyonuk. A leggyorsabban, közel 10 százalékkal az amerikai részvényalapok bővültek, míg az európai részvényalapok eszközértéke mintegy 5 százalékkal ugrott meg. Ami az idei évet illeti, az év első felében továbbra is az ingatlanalap lehet az egyik legnépszerűbb alaptípus Temmel András véleménye szerint, de komoly bővülést vár a garantált alapoktól is a Bamosz főtitkára. Az immáron 4,5 százalékos piaci szeletet kihasító alaptípus súlya tovább nőhet, az öt százalék körüli banki betéti kamatok, az állampapír-piaci lejtmenet ugyanis egyre több magánszemélyt ösztökélhet alternatív befektetések felé.
