Lehetett kaszálni a tőzsdén

A Budapesti Értéktőzsde irányadó indexe, a BUX tavaly 40 százalékot meghaladó mértékben (40,98 százalékkal) nőtt. Ez mind régiós, mind globális szinten kiemelkedő eredménynek számít. Különösen igaz ez a korábbi évek folyamatos felfutását is figyelembe véve, hiszen az elmúlt két évben összesen 120 százalékkal nőtt az index értéke. A blue-chipek mellett kiválóan teljesítettek a közepes és kiskapitalizációjú részvények is, ezt a BUMIX alakulása mutatja, amelynek éves növekedése elérte a 35 százalékot.
Az emelkedés motorját azonban továbbra is a blue-chipek adták. Közülük is ki kell emelni az OTP-t és a Molt, ezek papírjai 2005-ben 27, illetve 62 százalékos árfolyam-növekedést produkáltak.
A BÉT elemzése szerint a tartós növekedés hátterében továbbra is alapvetően két tényező áll. Első helyen a hazai cégek kiváló eredményességét kell megemlíteni, ez alapot teremt az áremelkedéshez, és a piac nem tekinthető túlértékeltnek. Emellett fontos, hogy a közép-európai térség továbbra is a nagy befektetési alapok látóterében maradt. A nemzetközi befektetési palettán komoly célpontként szerepelnek a magyar tőzsde értékpapírjai. Számottevő, ideiglenes tőkekivonás csupán az ősz közepén volt.
Az elmúlt esztendő egyik legmeghatározóbb folyamata – hasonlóan 2004-hez – a forgalom tartós élénkülése volt: a BÉT havi átlagos forgalma nemcsak hogy elérte az 1998–2000-es 300 milliárdos szintet, hanem meg is haladta azt, megközelítve a havi átlagos 400 milliárd forintot.
2005-ben egy új papírt vezettek be a Budapesti Értéktőzsde piacára: az Állami Nyomda Nyrt. részvényeivel 2005. december 8-tól lehetett kereskedni a BÉT-en. A bevezetések száma a következő években várhatóan nő. A BÉT közlése szerint már 15 vállalat jelezte: tervezik a cég jövőbeni tőzsdei bevezetését.
A piac rendkívül koncentrált, gyakorlatilag a hét blue-chip-papír adja a forgalom 96 százalékát. A kapitalizáció tekintetében is hasonlók az arányok. A forgalom alapján a legjobb öt cég részesedése 93 százalék, míg ezeknek a társaságoknak az együttes kapitalizációja eléri a 87 százalékot. Ezt és a forgalmi adatokat nézve is további koncentrálódást tapasztalhatunk. 2004-ben a részvénypiacon a legnagyobb öt cég együttes kapitalizációja 84, míg összesített forgalma 92 százalékot tett ki.
Az előző évhez képest a BÉT-en jegyzett két legnagyobb vállalat, a Mol és az OTP tovább növelte együttes kapitalizációját, amely így eléri a 60 százalékot, forgalmuk pedig 72 százalékra emelkedett. A 2004-es évet figyelembe véve a Magyar Telekom súlya tovább csökkent mind a kapitalizáció, mind a forgalom tekintetében. Érdemes még kiemelni az Elműt, amely a kapitalizáció alapján előkelő helyre került a tőzsdei rangsorban, az összkapitalizáció 3 százalékát adta.
A forgalom élénkülése az azonnali mellett a származékos piacon is ugrásszerű volt. A 2005 novemberéig eltelt időszak forgalma 110 százalékkal haladta meg az előző évit. Összességében csak devizában 2005. november végéig 6,6 millió kontraktus született, ez 122 százalékkal múlja felül a teljes 2004-es mennyiséget. A forgalom árfolyamértékét tekintve hasonló tendencia figyelhető meg. A kötések összértéke 2005 első 11 hónapjában 4165 milliárd forintot tett ki, ez 109 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
A BÉT szerint bár a varsói tőzsde privatizációjának folyamata a lengyel belpolitika változások miatt lelassult, továbbra is kiemelt stratégiai cél a regionális tőzsdeszövetség létrehozása, ezen a bécsi és a budapesti tőzsde közösen dolgozik. A börze sikeres lobbitevékenységet folytatott a nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetéséért, illetve javaslatot dolgozott ki állami tőkepiac-élénkítő csomag létrehozására. Ennek köszönhetően módosították a tőkepiaci törvényt, bevezették a nyugdíjpénztárak öt évre vonatkozó hozamjelentését, megvalósult az osztalékadó differenciálása, állami segítséget kaphatnak a tőzsdei bevezetéshez a vállalatok, és csupán 2007-től vezetik be az egységes kamat- és árfolyamnyereség-adót.