A kamarák 8 pontja a mindenkori kormányhoz

- Világos és megvalósítható gazdaságstratégia és gazdaságpolitika.
- A döntések meghozatalánál ne csupán a napi politikai érdekek domináljanak, kapjanak megfelelő súlyt a hosszú távú fejlődés szempontjai is; a gazdaságpolitika és a gazdasági környezet szabályozása legyen kiszámítható és következetes, a vállalkozói környezetre gyakorolt hatások figyelembevételével, a gazdasági realitásokra és a közgazdasági törvényszerűségekre épüljön; a jegybanki alapkamat mértéke ne okozzon versenyhátrányt; a fenntartható fejlődés és az egyensúlyjavítás követelményei úgy érvényesüljenek, hogy ne sérüljön a társadalmi-gazdasági élet rugalmasan értelmezett stabilitása; az országos súlyú kérdésekben folyamatosan megújuló és széles platformon nyugvó közmegegyezés jöjjön létre.

- Az euró mihamarabbi bevezetése.
- A tudatos felkészülés jegyében a kormányzatnak egyértelműen és világosan be kell mutatnia az ehhez vezető utat, a problémákat és a megoldás lehetőségeit. Szembe kell nézni azzal is, hogy milyen következményekkel jár, ha a bevezetés időpontja változik. A konvergenciaprogramot szeptemberre felül kell vizsgálni, és aktualizálni kell a teendőket. A szakértői munkát haladéktalanul el kell kezdeni – ha a választások nagyon lefoglalnák a kormányzati oldalt, akkor a Gazdasági és Szociális Tanács gazdasági oldalát kell megbízni azzal, hogy mérje fel, milyen áldozatokkal jár a felkészülés az euróbevezetés kritériumainak teljesítésére, vizsgálja meg az euróbevezetés hatásmechanizmusait, ezen belül kiemelten a vállalkozói szférára gyakorolt hatásokat és reakciókat; a belépéskori árfolyam megfelelő kialakításához vizsgálja meg, hogy különböző árfolyamszintekhez milyen export és import, milyen tőkemozgások tartozhatnak (figyelembe véve a várható ár- és költségváltozásokat); kezdeményezze a V4 országainál és Szlovéniánál a közös fellépést a maastrichti kritériumrendszer (elsősorban az államháztartási hiány 3 százalékos korlátja) lazítása céljából azzal, hogy az ebből eredő többletfinanszírozási lehetőségek kizárólag a felzárkózás céljait szolgálhatják.

- Halaszthatatlan államháztartási reform.
- Az előkészítéssel nem lehet megvárni a választásokat, mivel a végrehajtást 2006-ban meg kell kezdeni, különben esély sincs – és ezt ki kell mondani – az euró 2010-es bevezetésére. Párhuzamosan meg kell kezdeni a szolgáltató állam kialakítását, amely a célszerűség, a takarékosság és a teljesítmény elvén működik. Ehhez a következő feladatokat kell elvégezni: a közigazgatási és hatósági feladatok, az eljárások, a különböző engedélyek és előírások felülvizsgálata, a közigazgatási eljárások rugalmassá, gyorssá és pontossá tétele. A feleslegessé váló tevékenységek megszüntetése, a gazdasági kamaráknak azon feladatok átadása, amelyek ellátása hatékonyabban biztosítható a kamarai intézményhálózaton keresztül; az államigazgatási teljesítmények mérési és értékelési rendszerének és a szolgáltatások standardizálási módszertanának kidolgozása; a költségvetési tervezés és a hosszú lejáratú állami kötelezettségvállalások átláthatóvá tétele, a PPP-konstrukció törvényi szabályozásának kidolgozása; a gazdasági önkormányzatok bevonásával az ügyintézés egyablakossá szervezése mind tartalmilag, mind technikailag.

- Kedvezőbb üzleti környezet kialakítása.
- Az élőmunka terheinek érzékelhető mérséklése; 4-5 éves program a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékok költségviselő szerkezetének átalakítására; az iparűzési adó megszüntetése, az önkormányzatok finanszírozásának átalakítása; a gazdaság szempontjainak figyelembevétele a jövedéki adó szabályozásánál; határozott fellépés a mind súlyosabbá váló körbetartozással szemben (az adatvédelmi szempontok, valamint a csődvédelem, a reorganizáció lehetőségeinek összehangolása), ennek fontos elemeként az államháztartási intézmények vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeinek határidőre való teljesítése; kiszámítható, átlátható jogi szabályozás, az adminisztrációs terhek tényleges csökkentése; a szabályozási változások feltételeinek javítása; a támogatási és intézményrendszernek a kkv-k helyzetéhez és igényeihez igazodó fejlesztése és bővítése.

- Az innováció, kutatás-fejlesztés támogatása.
- A gazdaságpolitikában biztosítani kell az innováció, a kutatás-fejlesztés ösztönzésének prioritását, a rugalmasabb pénzügyi feltételeket a tudományos-kutatási eredmények gyakorlati hasznosításához, a differenciált eszközrendszert a kis- és középvállalkozások műszaki megújulásának támogatására, az innovációt és a kutatás-fejlesztést szolgáló támogatási-pályázati konstrukciók átlátható működtetését, a Kutatási és Technológiai és Innovációs Alap létrehozásakor vállalt költségvetési támogatási kötelezettség betartását.

- A foglalkoztatás fenntartása és bővítése.
- Szükség van az adó- és járulékrendszer munkaköltséget csökkentő átalakítására, a nyelvtanulás, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésére, a felnőttképzés és a szakképzés összehangolására, a fejlesztések egy részéhez olyan munkahelyteremtő intézkedések alkalmazására, amelyek – nagyobb hozzáadott értéket, jobb jövedelemtermelő képességet biztosító – minőségi munkahelyeket hoznak létre; a gazdasági szereplők közreműködésével a munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatási-képzési rendszer jogi-pénzügyi feltételeinek megteremtésére. Ennek érdekében szűkíteni kell az OKJ-s szakmák körét, átjárható, moduláris felépítésű szakmaszerkezetet kell kialakítani; ki kell dolgozni a felnőttképzési szakképesítések jegyzékét, valamint a gyakorlatorientált felsőfokú szakképzés feltételrendszerét; ki kell alakítani a minőségbiztosítás és az ellenőrzés feltétel- és követelményrendszerét; meg kell teremteni a gyakorlati képzés – felnőttképzésre is kiterjedő – felügyeletének egységes, kamarai ellátásához szükséges feltételeit; az intézményfinanszírozási rendszert munkaerő-piaci trendekre, prognózisokra építve kell átalakítani; a költségvetésben biztosítani kell a kamarai közfeladatok ellátásához szükséges forrásokat.

- Az EU-források optimális kihasználása.
- Ez feltételezi, hogy a kormány bevonja a reálszféra képviselőit a területfejlesztésbe, az NFT 2 kidolgozásába és végrehajtásába. Ennek keretében: a területfejlesztési törvény módosításával a gazdasági kamarák és a gazdasági érdekképviseletek számára teljes jogú tagságot kell biztosítani a területfejlesztési tanácsokban; a partnerség elvére építve, a párhuzamosságokat kiküszöbölve megfelelő szakmai és intézményi hátteret kell teremteni az NFT 2 előkészítéséhez, végrehajtásához, az uniós források optimális kihasználásához; az NFT 2 megvalósításában rögzíteni kell az intézményrendszer vállalkozásokat érintő, szolgáltató jellegű funkcióinak megosztását a területi kamarákkal; a programokban a térségi hátrányokat racionálisan, a forráslehetőségekhez igazodóan kell mérsékelni. A területi felzárkózás elősegítése érdekében erősíteni kell a decentralizációt és a regionalizmust, meg kell határozni a régiók, megyék és a kistérségek helyzetét, további szerepét, ki kell alakítani a központi kormányzati feladatok átadásának feltételeit.

- A közélet, a társadalmi-gazdasági együttműködés javítása.
- A tudományos és a civil szféra részvételével ki kell dolgozni a jogos közérdek tartalmát, valamint az országos és a helyi többség viszonyát szabályozó jogi normákat; folyamatos, érdemi párbeszédet kell folytatni az üzleti világ, a kormányzat, a pártok, a civil szféra képviselői között; az EU-gyakorlattal összhangban meg kell újítani a partnerség elvének alkalmazását, és meg kell teremteni a párbeszéd fórumainak működéséhez szükséges jogi, intézményi garanciákat; célszerű lenne, ha az új kormány a felülvizsgált konvergenciaprogramot úgy nyújtaná be az Európai Bizottsághoz, hogy az alapvető kérdésekben csak a gazdasági szféra egyetértésével, a nyilvánosság bevonásával hozna döntéseket.

„A vállalkozók csak olyan gazdaságpolitikát tudnak és akarnak támogatni, amely a dinamikus és fenntartható fejlődést tűzi ki célul, ez ugyanis a magyar gazdaság valamennyi szereplőjének közös érdeke. Nyilvánvaló azonban, hogy ez az érdek ellentmondásos érdekszövevényeken keresztül érvényesül, miközben számos részérdek sérül. Az egyensúly javítása alapvető követelmény, amelynek át kell hatnia a fejlesztéspolitikát és mindazon célkitűzéseket, amelyek megjelennek az államháztartásban, a különböző tervekben és programokban, akcióprogramokban és intézkedésekben,

a pályázati rendszerekben és nem utolsósorban a közbeszerzési tendereken. A gazdaságpolitika középpontjában – megítélésünk szerint – a versenyképesség javításának, a hazai hozzáadott érték növelésének kell állnia. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az e célok elérését előmozdító programokat, és együttműködő partnerként részt vesz a munkaadói szervezetek minden olyan kezdeményezésében, amelyet e célok teljesítése érdekében indítanak el. A kiegyensúlyozott társadalmi párbeszéd azonban

feltételezi, hogy Magyarországon erős, a gazdaság tényleges önkormányzataként fellépő köztestületi kamarai rendszer működjék. Ennek szellemében kellene módosítani a kamarai törvényt.

Indokoltnak tartom, hogy azok a közfeladatok, amelyek összefüggnek a gazdaság működésével, és hatékonyabban láthatók el kamarai keretek között, kerüljenek a gazdasági önkormányzathoz – költségvetési forrásaikkal együtt. Mivel ezek a feladatok a gazdaság egészére vonatkoznak, biztosítani kell a kamara rálátását valamennyi gazdasági szereplőre.”

„A vállalkozók csak olyan gazdaságpolitikát tudnak és akarnak támogatni, amely a dinamikus és fenntartható fejlődést tűzi ki célul, ez ugyanis a magyar gazdaság valamennyi szereplőjének közös érdeke. Nyilvánvaló azonban, hogy ez az érdek ellentmondásos érdekszövevényeken keresztül érvényesül, miközben számos részérdek sérül. Az egyensúly javítása alapvető követelmény, amelynek át kell hatnia a fejlesztéspolitikát és mindazon célkitűzéseket, amelyek megjelennek az államháztartásban, a különböző tervekben és programokban, akcióprogramokban és intézkedésekben,

a pályázati rendszerekben és nem utolsósorban a közbeszerzési tendereken. A gazdaságpolitika középpontjában – megítélésünk szerint – a versenyképesség javításának, a hazai hozzáadott érték növelésének kell állnia. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatja az e célok elérését előmozdító programokat, és együttműködő partnerként részt vesz a munkaadói szervezetek minden olyan kezdeményezésében, amelyet e célok teljesítése érdekében indítanak el. A kiegyensúlyozott társadalmi párbeszéd azonban

feltételezi, hogy Magyarországon erős, a gazdaság tényleges önkormányzataként fellépő köztestületi kamarai rendszer működjék. Ennek szellemében kellene módosítani a kamarai törvényt.

Indokoltnak tartom, hogy azok a közfeladatok, amelyek összefüggnek a gazdaság működésével, és hatékonyabban láthatók el kamarai keretek között, kerüljenek a gazdasági önkormányzathoz – költségvetési forrásaikkal együtt. Mivel ezek a feladatok a gazdaság egészére vonatkoznak, biztosítani kell a kamara rálátását valamennyi gazdasági szereplőre.” -->