Az ezüst unciánkénti ára 14 centet emelkedve, 10,88 dollárt ért el tegnap Londonban, ez közel 22 és fél éve a legmagasabb érték (1 uncia = 31,1 gramm). Az elmúlt 12 hónapot tekintve immár 55 százalékos drágulási ütemre viszont 1979 óta nem volt példa, amikor a dallasi Hunt fivérek felvásárlásai repítették egekbe az ezüst árát. A nyolcvanas évek eleji 50 dolláros csúcs ugyan most aligha forog veszélyben, ám az év végéig akár az 15 dollárt is elérheti az árszint. A kereslet ugyanis a fotófilmgyártók (a digitális technika előretörése miatt) csökkenő igénye ellenére összességében felfutó. Mindenekelőtt a befektetők jóvoltából, akik vonzó diverzifikációs eszköznek tekintik az aranyénál jóval olcsóbb, ám már hosszabb ideje dráguló ezüstöt. Érdeklődésüket csak fokozza, hogy annak ipari felhasználhatósága és keresettsége szélesebb körű, mint a sárga nemesfémé. A legutóbbi londoni drágulás közvetlen kiváltó oka is az a spekuláció volt, hogy egy újabb tőzsdei alap bevezetésével még inkább nő majd a kereslet. Érdekesség, hogy a befektetők között ott van Bill Gates is, a világ leggazdagabb embere, mivel a Microsoft Corporation tulajdonában álló Cascade Investment Llc. a vancouveri székhelyű Pan American Silver Corporation második legnagyobb részvényese. A világ leggazdagabb emberének így körülbelül 85,2 millió dolláros részvénycsomagja van, ez mintegy háromszorosa annak, amellyel még 1999-ben beszállt az üzletbe.
A dollár euróval szembeni árfolyamvesztése mellett az ezüstárak folytatódó szárnyalása is szerepet játszott abban, hogy az azonnali szállítású arany jegyzése is 4 dollárt meghaladóan – unciánként 564 fölé – emelkedett hétfő délelőtt. Ez azért figyelemre méltó, mert általában az arany ármozgása hat az ezüstére, és nem fordítva.
