Közös nevezőn a pénztárak
Elfogadták az etikai kódexet, ezáltal az eddigi legszélesebb körű megegyezésre jutottak a különböző (magánnyugdíj-, önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező) pénztárak. A március 31-ei határidő előtt a tagok több mint 80 százalékát adó nyugdíjpénztárak képviselői aláírták a pénztárakra vonatkozó, immár egy éve készülő dokumentumot.
A korábbi legnagyobb tömörülés, a Stabilitás Pénztárszövetség ugyan ősszel szélesre tárta kapuit a kisebb intézmények előtt, ilyen átfogó konszenzusra nem volt esélye. Az egyik alapító, az Aegon Nyugdíjpénztár ugyanis azért távozott soraikból, mert nem értett egyet a pénztárak közötti ügyfélátcsábítás önkéntes korlátozásával. A mostani irányelvekben azonban – amelyekhez az Aegon is csatlakozott – ilyen kitétel nem található, a kódex ugyanis elsősorban az ügyfelek tisztességtelen informálását tiltja.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért van szükség egy olyan elv önkéntes elfogadására, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal egyébként is komoly pénzbírsággal szankcionál, főleg akkor, ha a kódex megsértése esetén a pénztárt törvényesen semmire sem lehet kötelezni. Egy tisztességtelennek tartott ügy elbírálása után a szankció ugyanis „csupán” annyi, hogy az elmarasztalás felkerül a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének honlapjára (a sértett fél saját költségén természetesen a sajtóban is megjelentetheti a határozatot).
A választ az etikai bizottság januári jegyzőkönyve és a versenyhivatali döntés együttesen szolgáltatja. A születendő etikai kódex ugyanis leginkább hasznos kiegészítő önszabályozó rendszernek tekinthető – tudtuk meg Binder Istvántól, az etikai bizottságban is jelen lévő PSZÁF szóvivőjétől. A versenyhivatal ugyanis a lefektetett törvények vizsgálatával dönt, a majdani etikai bizottságnak azonban tágabb mozgástere van, hiszen az alapelvek nem definiálnak „részletes tényállásokat”. Mivel a döntés egy általános irányelv – etikátlan magatartás – figyelembevételével történik, így különböző jogszabályokra hivatkozva nehezebb is kibújni alóla.
A nyugdíjpénztári megtakarítások 2005-ben már a háztartások teljes vagyonának majd 10 százalékát tették ki. Tavaly összesen 245,1 milliárd forintot fizettek be a magánnyugdíjpénztárakba, ez 14,3 százalékos éves növekedési ütemet jelent. A szolgáltatási kiadások abszolút nagysága még mindig nagyon alacsony, a pénztárak 487 millió forintnyi kifizetést teljesítettek. (Ezek éves növekedési üteme viszont – mutat rá a PSZÁF – figyelemre méltó, 42 százalékos.)
