Senki nem ajánlott kamatemelést
A múlt hét közepén még az elemzők egy része az azonnali, száz bázispontos jegybanki emelést sem tartotta kizártnak, azonban e hét elejére lehűltek a kedélyek: a reggeli, egyszázalékos forintgyengülés ellenére is változatlan alapkamattal számolt a piac.
A tegnapi napot ezzel együtt gyengüléssel kezdte a hazai valuta: a 260,5-es, euróhoz viszonyított nyitó árfolyam egészen 263-ig emelkedett. Egyes elemzők úgy vélik, a forintot a lengyel valuta húzta magával, ám mások szerint a hazai fizetőeszköz hirtelen gyengülését egy nagyobb eurókötés váltotta ki.
A jegybankelnök a következő hónapok lehetséges kamatemeléséről elmondta: elsősorban nem az árfolyam gyengülését vizsgálják a döntés meghozásakor, hanem azt, hogy veszélyezteti-e valami az árstabilitást és a középtávra kitűzött inflációs célokat. Bár a gyengébb forint magasabb inflációval jár, a mostani devizapiaci események pontos hatásai még nem láthatók. Épp ezért nem nevezett meg „beavatkozási árfolyamszinteket”, hiszen azok önmagukban nem befolyásolják az inflációs kilátásokat.
Járai Zsigmond a kedvező konjunkturális kilátások ellenére kiemelte: márciusban komoly változás ment végbe a nemzetközi tőkepiacokon. A fejlett országokban a szigorodó monetáris politika a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével karöltve kedvezőtlen hatást gyakorolt a feltörekvő piacokra, elsősorban a gyenge fundamentumok miatt sebezhető gazdaságokra, így Magyarországra is. A jegybankelnök szerint azonban a mostani devizapiaci helyzet már régen nem csupán régiós probléma.


