A pártállás most nem számíthat

Függetlenül a politikától. Az egyik legélesebben megfogalmazott igény a megyei kamarák részéről (is), hogy Magyarországon is végre győzedelmeskedjen az a nézet, hogy a nemzeti érdek mindenek felett való, kiváltképpen pártpolitika feletti. Ahogy Pekó László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta: különösen lényeges, hogy mostantól kezdve ne politikai alapokon álljanak hozzá a pártok és a gazdaság szereplői a nemzet, a gazdaság egészét alapvetően befolyásoló, érintő kérdésekhez. Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mindehhez hozzátette: minden racionális pártpolitikusnak fel kell ismernie, hogy az ország gazdaságát csak közösen, összefogással lehet rendbetenni. Mint mondta: megyéjükben már eddig is igyekeztek megvalósítani a politikai függetlenséget a mindenkit érintő kérdésekben, az önkormányzati, polgármesteri tárgyalásokon nem nézték, ki melyik pártot képviseli. Tárgyalópartnereik egyébként egyöntetűen jelezték, részt vesznek a folyamatban. Informális négyszemközti és kis csoportokban folytatott konzultációkon mindennek a felismerését tapasztalta is minden pártoldal képviselőinek részéről. Vannak nemzetközi példák is erre – az ír, a finn, a holland, a francia vagy éppen a portugál –, azaz nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Pekó szerint a hozzáállásból az is kiderül: innen kezdve már nem arról van szó, hogy például a kamara elnöke, elnöksége milyen pártállású, mindenképpen a közösen kialakított álláspontot kell képviselnie a „felsőbb szintű” tárgyalásokon.
Találkozási pontok. Abban is széles körű az egyetértés a Budapesten kívüli vállalkozók érdekeit képviselő megyei kamarák első emberei között, hogy a vidék is komoly szerepet játszik a nyilatkozatban megfogalmazottak megvalósításában. Pekó László úgy fogalmazott, hogy ő maga mint vállalkozó is tudja, milyen változásokra van szükség a versenyképesség javítása, saját üzleti lehetőségeinek szélesítése érdekében. Folyamatosak a párbeszédek ezekről más vállalkozótársaival kamarai és kamarán kívüli formában, s ezekből szintetizálják azokat a véleményeket, fogalmazzák meg azokat a szükségesnek tartott lépéseket, amelyek alapján felhatalmazást adnak az országos kamarának, a VOSZ-nak, más érdekképviseleteknek, hogy a megyei érdekeket is kezeljék kiemelt helyen. Mindeközben felülről is elindult a munka, s a kettő valahol találkozik – fogalmazott Gaál, aki szerint már maga a kiáltvány is így jött létre: részben felülről, részben alulról. Kéri István, a Pécs–Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy másik szempontra is felhívta a figyelmet: a megoldandó feladatokhoz elvezető ösvényt ki kell taposni, s akkor alulról meglesz a példa, amely találkozik a felső szinten elképzelt logikával.
Érdekek. A megyei kamarai elnökök általában véve is úgy látják, a kiáltvány olyan pontokat fogalmaz meg, amelyek megvalósításához kormányzati, parlamenti lépések szükségesek, azaz a legfelsőbb szinten kell az i-re feltenni a pontot, s a változások is országos szinten érintenek minden vállalkozót. Mindennek ellenére számos helyi, specifikus érdek is érvényre juttatható. Mint Mazzag Ferenc, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta: a nyugati megyékben a versenyképesség javítása kiemelten fontos lenne. Mint mondja: ők például az első konkrét lépések között szeretnék látni azt a Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter által tavaly kilátásba helyezett intézkedést, amellyel a kamaráknak a jelenleginél nagyobb szerepet adnának a kereskedelemfejlesztésben, s hogy az ITDH regionális irodái a megyei kamarákhoz kerülnének. A következő szinten a szakképzésben is szeretnének tevékeny szerepet játszani – említ egy másik példát. Kéri István azt emelte ki, hogy a második Nemzeti fejlesztési tervben, annak saját megyéjükre való lebontásában komoly stratégiát alakítottak ki például az egészség-, a környezeti és a kulturális ipar fejlesztésére. Ennek érdekében felülről klasztereket alakítottak ki, de ma már maguk a vállalkozók is előállnak más területeken a klaszterbe szervezés igényével. Azaz helyi szinten kell aktivizálni az üzleti köröket, támogatva őket, s érdekeiket képviseltetni az országos tárgyalásokon.
Mikor és hogyan. Eljött az a pont, amikor már elkerülhetetlenek a változások mindazon területeken, amelyeket a kiáltvány nevesít – ebben is egyetértés tapasztalható a megyei kamarai elnökök részéről. Miként abban is, hogy a siker azon is múlik, mikorra sikerül megállapodniuk a feleknek – üzleti köröknek, pártoknak és a kormánynak – a valódi változások megindításában és ütemezésében. Pekó László kiemelten fontosnak tartja, hogy mikor indulnak be a folyamatok, miként azt is, hogy milyen eszközökkel. Szerinte mindenütt és gyorsan kell lépni. „Most már a gyakorlatban tessék megcsinálni” – fogalmazta meg Kéri István az általános elvárást.
Visszacsatolás. Persze nem úgy kell elképzelni a nemzeti gazdasági konszenzust és az abból fakadó lépéseket, hogy amikor megszületnek a törvények, a jogszabályváltozások, akkor mindenki hátradőlhet a karosszékében. Folyamatról van ugyanis szó – vélik a megyei kamarai elnökök, ami oda-vissza csatolással működik csak. Pekó rámutatott: a tartalmi munka most kezdődik, a végrehajtás még nehezebb lesz, s a visszacsatolásnak komoly szerepe lesz a folyamatban.

Gaál József: „A kiáltvány nagyon sok konkrétumot, s igen sok követendő elvet is megfogalmaz, ugyanakkor az abban foglaltak eredményessége azon múlik, hogyan ültetik át a gyakorlatba.”

Mazzag Ferenc: „Miközben a kiáltvány maga s a benne foglalt sarokpontok országosan is érintik az üzleti köröket, léteznek olyan igények, amelyek területspecifikusan fontosak az egyes régiók vállalkozói számára.”

Kéri István: „Alapvetően szemléletváltozásra van szükség, s arra, hogy az indokolatlan költségeket meg lehessen spórolni – ez kapcsolódhat a kiáltványban megfogalmazott négy nagy reformterülethez.”

Gaál József: „A kiáltvány nagyon sok konkrétumot, s igen sok követendő elvet is megfogalmaz, ugyanakkor az abban foglaltak eredményessége azon múlik, hogyan ültetik át a gyakorlatba.”

Mazzag Ferenc: „Miközben a kiáltvány maga s a benne foglalt sarokpontok országosan is érintik az üzleti köröket, léteznek olyan igények, amelyek területspecifikusan fontosak az egyes régiók vállalkozói számára.”

Kéri István: „Alapvetően szemléletváltozásra van szükség, s arra, hogy az indokolatlan költségeket meg lehessen spórolni – ez kapcsolódhat a kiáltványban megfogalmazott négy nagy reformterülethez.” -->