Devizahitele van? Akkor jól figyeljen!

Az MNB stabilitási jelentése szerint egy 20 százalékos forintgyengülés esetén a devizahitelt felvett adósoknál előfordulhat a havi törlesztő részletek akár 30-40 százalékos emelkedése is. Ez azonban - mint a jegybank vezető közgazdasági szakértője az MTI-nek szerdán elmondta - csak extrém esetben fordulhat elő.
A jegybank stabilitási jelentése kitér a lakossági devizahitelek kockázatára is. "Bár a teljes törlesztésnek jelenleg még csak a negyede köthető a devizatételekhez, számításaink szerint egy piaci sokk miatt bekövetkező törlesztési teheremelkedés nagyobb része már a devizatételekhez kötődik. Annak ellenére, hogy rövidtávon a hiteleknek csak egy része árazódik át, egy 20 százalékos forintgyengüléssel és 6 százalékpontos hozamemelkedéssel járó szcenárió esetén közel 10 százalékkal emelkedne az átlagos törlesztési teher. A terhek emelkedésének egyenlőtlen megoszlása miatt azonban sok adóst ennél jóval komolyabb mértékben érintene hátrányosan az előbbi szcenárió. A hitel típusától függően akár 30-40 százalékkal is" - áll a jelentésben.
Zsámboki Balázs, az MNB vezető közgazdasági szakértője az MTI kérdésére elmondta, hogy a jelentés stressz-forgatókönyvről szóló része nem bizonyos lakossági csoportokról, hanem bizonyos hiteltípusokról szól. Ez elsősorban olyan lakáshiteleket érinthet, amelyek magasabb kamatszint mellett árazódnak át (például egy egyéves átárazódású lakáshitel, vagy egy 2001-ben felvett ötéves átárazódású lakáshitel).
Természetesen pontos számot nem tudnak adni a szakértők sem, csak becslést, hiszen a törlesztési terhet befolyásolja az állami kamattámogatás, valamint a különböző banki díjak, jutalékok és egyéb járulékos költségek is. Mint a jelentés is rámutat, az árfolyam-gyengülés és a hozamemelkedés elsősorban a devizaadósokat érintheti negatívan, hiszen a törlesztő részletet a törlesztés időpontjában érvényes árfolyamon számolja ki a bank, így az árfolyamhatás egyből megjelenik a törlesztési teherben.
A kamathatás viszont annak függvényében alakul, hogy mikor árazódik át egy hitel (lakáshiteleknél ez tipikusan 1 vagy 5 éves kamatperiódust jelent). Így például a forint lakáshiteleknek csak egy része árazódik át rövidtávon, de mint a példa is mutatja, azon hitelek esetén, amelyek átárazódnak, ott jelentős hatása lehet a kamatemelkedésnek a törlesztő részletre. A jelentésben szereplő 10 százalékos átlagos teheremelkedés úgy jött ki, hogy a szimulációban a devizaadósság teljes mértékben átárazódik, míg a forinthitelek egy részének kamata nem változik, egy másik része viszont átárazódik, akár 30-40 százalékkal is megemelve a törlesztő részletet.