Hihetetlen: miközben Magyarországot levágnák Von der Leyenék a Barátságról, a háttérben megy a biznisz az oroszokkal
Az Európa és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok a geopolitikai feszültségek ellenére sem szakadtak meg teljesen — számolt be róla a RIA Novosztyi.
A 2024-es év végére az Európai Unió tagállamainak összesített befektetése az orosz gazdaságban elérte a 188 milliárd dollárt, ami hozzávetőleg 69 500 milliárd forintnak felel meg. Az adat az orosz nemzeti statisztikai hivatalok számaira hivatkozó orosz sajtóösszesítésből származik.
A legnagyobb befektető Ciprus volt, ahol bejegyzett vállalatok 101,6 milliárd dollár (mintegy 37 600 milliárd forint) értékben rendelkeztek oroszországi kitettséggel. Ciprus szerepe régóta meghatározó az orosz tőkestruktúrában, mivel számos nemzetközi vállalat holding- és pénzügyi központként használja a szigetországot.
A második helyen Németország áll 19,3 milliárd dollárral (közel 7 100 milliárd forint), míg a harmadik Hollandia 15,3 milliárd dollárral (mintegy 5 700 milliárd forint). A rangsorban Franciaország 15,1 milliárd dollárral (5 600 milliárd forint), Olaszország 13 milliárd dollárral (4 800 milliárd forint), valamint Ausztria 9 milliárd dollárral (3 300 milliárd forint) is jelentős szereplőnek számít.
Brüsszel rábólintott: a németek zsebre vághatják a Rosznyefty érdekeltségeit, véget ér a féléves hosszabbítgatás – az orosz olaj így is nagyon hiányzik
Az európai országok top 10-es listája
Az első tíz között Luxemburg 7,5 milliárd dollárral (közel 2 800 milliárd forint), valamint Magyarország több mint 1 milliárd dolláros, azaz legalább 370 milliárd forintos befektetési állománnyal szerepel.
A számok arra utalnak, hogy a politikai szembenállás és a szankciós környezet ellenére az Európai Unió vállalatai továbbra is jelentős eszközökkel vannak jelen az orosz gazdaságban.
Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság adatai szerint az EU területén jelenleg 210 milliárd eurónyi, azaz mintegy 81 900 milliárd forintnyi orosz jegybanki eszköz van befagyasztva. A legnagyobb tétel Belgiumban található, ahol 180 milliárd eurót (körülbelül 70 200 milliárd forintot) zároltak. Franciaországban mintegy 20 milliárd euró (7 800 milliárd forint) van befagyasztva, míg a fennmaradó összeg Németországban és Luxemburgban található.
Kilapátoljuk a pénzt az ablakon
Miközben Európa jelentős orosz állami vagyont tart zárolva, az uniós vállalatok számottevő tőkével maradtak jelen Oroszországban. Ez felveti a kérdést, hogy a jövőbeni politikai és gazdasági döntések milyen hatással lehetnek az európai vállalatok eszközeire, illetve a befagyasztott orosz vagyon sorsára.
Cipruson vagy Luxemburgban azonban a bejegyzett cégek mögött gyakran nemzetközi tulajdonosi kör áll, így a tényleges kitettség szerkezete árnyaltabb lehet a statisztikai bontásnál.
Emellett a befagyasztott jegybanki eszközök jogi és politikai sorsa továbbra is vita tárgyát képezi az uniós döntéshozatalban, ahogy arról már korábban beszámoltunk. Az Európa és Oroszország közötti gazdasági kapcsolat tehát 2024 végén kettős volt
- a szankciós politika és a politikai retorika a leválást hangsúlyozza,
- a tőkeállományok nagysága azt jelzi, hogy a gazdasági összefonódás továbbra is számottevő.
A magyar kormány kezdetektől nyílt lapokkal játszik
Mindez merőben más fényt vet a magyar-orosz gazdasági kapcsolatokra. A magyar kormány ugyanis a háború és a szankcó óta igyekszik fenntartani a kapcsolatait Oroszországgal, amivel rengeteg vitát és konfliktust vállal az unióban. Ilyen vita az orosz energiahordozók kérdése, amit az ukránok épp most igyekeznek leválasztani Magyarországról a Barátság kőolajvezeték elzárásával. Brüsszel mindeközben hallgat és nem tesz semmit, annak ellenére sem, hogy az energiabiztonság nem sérülhet egyetlen tagállamban sem.
