Most van baj: az iráni háború miatt menekülnek a gazdagok a Közel-Keletről – összeomlóban a luxusipar
A közel-keleti konfliktus újabb problémát hozott a már amúgy is gyengélkedő luxusipar számára: lezárt légterek, bezárt üzletek és eltűnő turisták fenyegetik a bevételeket. A befektetők attól tartanak, hogy az iparág egyik utolsó erős régiója is meginoghat, ami komoly veszteségeket hozhat a világ legismertebb márkáinak.
A közel-keleti konfliktus nemcsak a geopolitikát és az energiaszektort rázta meg, hanem a luxusmárkák világában is pánikot okozott. A térségben kialakult katonai feszültség miatt több ország lezárta légterét, miközben fontos repülőterek – köztük Dubaj és Doha – működése is akadozik.
Ez a luxusipar számára sokkal nagyobb problémát jelent, mint elsőre gondolnánk. A szektor jelentős része ugyanis a nemzetközi turizmusra épül: a tehetős utazók vásárlásai adják a forgalom jelentős hányadát.
Megállt a luxuspiac szíve
Bár a Közel-Kelet első pillantásra nem tűnik a világ legnagyobb luxuspiacának, mégis kulcsszerepet játszik. A becslések szerint a globális luxusértékesítés 5-6 százaléka ebből a régióból származik.
A vásárlások jelentős részét azonban nem a helyi lakosság, hanem a turisták generálják. Az Öböl-menti országok bevásárlóközpontjaiban rendszeresen költenek nagy összegeket orosz, szaúdi, kínai vagy indiai utazók, akik gyakran kifejezetten luxusvásárlás miatt érkeznek.
A térség központja egyértelműen az Egyesült Arab Emírségek, azon belül is Dubaj. Elemzők szerint a regionális luxusbevétel körülbelül fele itt realizálódik.
A jelenlegi helyzetben azonban több üzlet zárva tart, vagy csak minimális személyzettel működik. Ez rövid távon is komoly bevételkiesést okozhat.
A luxusipar már eleve nehéz időszakban van. Az elmúlt két évben a globális kereslet jelentősen lelassult, különösen Kínában, amely a szektor egyik legfontosabb piacává vált a koronavírus-járvány óta. A befektetők ezért abban bíztak, hogy a Közel-Kelet stabil vásárlói bázisa segíthet stabilizálni az iparágat. A mostani konfliktus azonban éppen ezt a reményt veszélyezteti.
Fejvesztve menekül a gazdag elit a Közel-Kelet háborús poklából, pénz nem számít
Vannak, akik akár több százezer dollárt is áldoznak azért, hogy magánrepülőgépekkel menekülhessenek el a háborús Közel-Keletről.
Ráadásul közeleg a ramadán, amely hagyományosan fontos időszak a luxuskereskedelem számára. A Reuters elemzői szerint sok tehetős muszlim vásárló ilyenkor utazik Európába vagy az Egyesült Államokba, és jelentős összegeket költ divatra, ékszerekre és órákra. Ha a konfliktus miatt az utazások elmaradnak, az a globális luxuskereskedelemben is érezhető lesz.
A leginkább érintett vállalatok közé tartozik
- a svájci Richemont, amely olyan márkákat birtokol, mint a Cartier. A cég bevételeinek körülbelül 9 százaléka származik a Közel-Keletről.
- Hasonló arányban függ a térségtől az olasz divatház, a Ermenegildo Zegna Group is.
Ha a régióban tartósan visszaesik a vásárlás, ezek a vállalatok érezhetik meg leginkább a hatását.
Ezzel szemben például a brit Burberry kevésbé kitett a közel-keleti piacnak, így a hatás nála várhatóan kisebb lesz.
A befektetők gyorsan reagáltak a feszültségre. A luxusipart követő STOXX Europe Luxury 10 Index két nap alatt mintegy 9 százalékot esett, ami a legnagyobb visszaesés az áprilisi vámok miatti piaci sokk óta.
Gyenge évet zárt a világ legnagyobb luxuscége, megriadtak a befektetők, szabadulnak a részvényektől
Visszaesést mutatnak az LVMH Moet Hennessy Louis Vuitton SA tavalyi pénzügyi számai. A világ legnagyobb luxuscikkeket gyártó vállalatának nyeresége és bevétele is csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb üzletág, a divat- és bőráruk szegmens különösen gyengén teljesített, több területen pedig csak mérsékelt organikus növekedés volt.
