Mindenki az olajárra figyel, pedig az iráni háború miatt súlyos élelmiszerválság jöhet
Nemcsak energiaválságot hozhat magával az iráni háború, de akár élelmiszerválságot is kiválthat, ugyanis a Hormuzi-szoros lezárása a Közel-Keletről érkező műtrágyaszállítmányok útját is elzárja, pont abban az időszakban, amikor a gazdák azt felhasználnák az északi féltekén.
Műtrágya nélkül az élelmiszer-termelés is nagyot zuhanhat
A térség a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója és az export jelentős része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik meg a világpiacra. A legszélesebb körben használt nitrogén műtrágya a karbamid 35 százaléka halad át a szoroson a CRU adatai szerint, de ezen az útvonalon megy át a globális kénexport 45 százaléka is, ami a foszfát műtrágyák gyártásához is szükséges. Ha ez nem lenne elég, a nitrogén műtrágyák fontos alapanyagának számító ammóniából is jelentős mennyiség indul útra a Közel-Keletről.
A világ élelmiszer-termelésében kulcsszerepet játszó műtrágya kérdését egyelőre elhomályosítja, hogy mindenki az olajra és a földgázra figyel, ám a hatást dőreség lenne lebecsülni Svein Tore Holsether, a legnagyobb európai műtrágyagyártó, a Yara vezérigazgatója szerint. A cégvezető a Financial Timesnak arról beszélt, hogy
műtrágya nélkül a gazdák akár 50 százalékkal kisebb hozamra is számíthatnak.
Ennyi idő múlva szabadulhatnak el az élelmiszerárak
Raj Patel élelmiszeripari szakértő szerint ha a zavar tartósnak bizonyul, akkor a boltokban hat-tíz héten belül drágulhat meg a kenyér, pár hónap alatt a tojás, és mintegy hat hónap alatt a csirke- és sertéshús. Elemzők szerint ráadásul a hatás még az orosz–ukrán háború kitörése utáni helyzetet is felülmúlhatja, hiszen bár az energia- és műtrágyaárak akkor is megugrottak, az orosz termék végül utat talált a világpiacra. Most azonban a Hormuzi-szoros lezárása ezt fizikailag korlátozza. Ráadásul
a műtrágya gyártásában a földgáz, ami most nem jut ki a piacra, szintén fontos.
Az iráni háború már most is megzavarta például a QatarEnergy termelését, mely tavaly 5,4 millió tonna karbamidot exportált, ami a globális tengeri export közel 10 százaléka. A vállalat hétfőn arról számolt be, hogy leállította kén, ammónia és karbamid termelését Rasz Laffan üzemében.
A térségben már kilőttek a műtrágyaárak: a szemcsés karbamid ára tonnánként 130 dollárt drágult, elérve az 575–650 dollár közötti árat, de az európai ammóniaárak is jelentősen emelkedtek. Szemben az ukrajnai háború kezdetével, az élelmiszerek még nem kezdtek el drágulni, hiszen Ukrajnától vagy Oroszországtól eltérően a Közel-Kelet nem jelentős élelmiszer-termelő, ám hosszabb távon a hatás még nagyobb lehet a világpiacon.
