BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mindenki az olajárra figyel, pedig az iráni háború miatt súlyos élelmiszerválság jöhet

A Perzsa-öböl országai nemcsak az olaj- és gázpiacon játszanak kulcsfontosságú szerepet. A térség adja a világ műtrágya termelésének jelentős részét, ami az élelmiszereket is megdrágíthatja.

Nemcsak energiaválságot hozhat magával az iráni háború, de akár élelmiszerválságot is kiválthat, ugyanis a Hormuzi-szoros lezárása a Közel-Keletről érkező műtrágya szállítmányok útját is elzárja, pont abban az időszakban, amikor a gazdák azt felhasználnák az északi féltekén.

Man,With,Fertilizer,In,Hands,Outdoors,,Closeup
A műtrágya kulcseleme a modern mezőgazdaságnak / Fotó: New Africa / Shutterstock

Műtrágya nélkül az élelmiszertermelés is nagyot zuhanhat

A térség a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója és az export jelentős része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik meg a világpiacra. A legszélesebb körben használt nitrogén műtrágya a karbamid 35 százaléka halad át a szoroson a CRU adatai szerint, de ezen az útvonalon megy át a globális kénexport 45 százaléka is, ami a foszfát műtrágyák gyártásához is szükséges. Ha ez nem lenne elég, a nitrogén műtrágyák fontos alapanyagának számító ammóniából is jelentpős mennyiség indul útra a Közel-Keletről.

A világ élelmiszertermelésében kulcsszerepet játszó műtrágya kérdését egyelőre elhomályosítja, hogy mindenki az olajra és a földgázra figyel, ám a hatást dőreség lenne lebecsülni Svein Tore Holsether, a legnagyobb európai műtrágyagyártó, a Yara vezérigazgatója szerint. A cégvezető a Financial Timesnak arról beszélt, hogy 

műtrágya nélkül a gazdák akár 50 százalékkal kisebb hozamra is számíthatnak.

Ennyi idő múlva szabadulhatnak el az élelmiszerárak

Raj Patel élelmiszeripari szakértő szerint ha a zavar tartósnak bizonyul, úgy a boltokban 6-10 héten belül drágulhat meg a kenyér, pár hónap alatt a tojás, és mintegy hat hónap alatt a csirke- és sertéshús. Elemzők szerint ráadásul a hatás még az orosz-ukrán háború kitörése utáni helyzetet is felülmúlhatja, hiszen bár az energia- és műtrágyaárak akkor is megugrottak, az orosz termék végül utat talált a világpiacra. Most azonban a Hormuzi-szoros lezárása ezt fizikailag korlátozza. Ráadásul 

a műtrágya gyártásában a földgáz, ami most nem jut ki a piacra, szintén fontos alapanyag.

Az iráni háború már most is megzavarta például a QatarEnergy termelését, mely tavaly 5,4 millió tonna karbamidot exportált, ami a globális tengeri export közel 10 százaléka. A vállalat hétfőn arról számolt be, hogy leállította kén, ammónia és karbamid termelését Ras Laffan üzemében.

A térségben már kilőttek a műtrágya árak, így a szemcsés karbamind ára tonnánként 130 dollárt drágult, elérve az 575-650 dollár közötti árat, de az európai ammóniaárak is jelentősen emelkedtek. Szemben az ukrajnai háború kezdetével, az élelmiszerek még nem kezdtek el drágulni, hiszen szemben Ukrajnával vagy Oroszországgal, a Közel-Kelet nem jelentős élelmiszertermelő, ám hosszabb távon a hatás még nagyobb lehet a világpiacon.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.