Milyen utat járhat be a forint? A kockázatok nőttek

A pénteki enyhe korrekció után – amikor a forint euróhoz viszonyított árfolyama egészen a 263-as szintig erősödött – tegnap a 265-ös szintet is ostromolta a magyar valuta. A gyengülésben a globális környezet kedvezőtlen alakulásán és a választási bizonytalanságon felül a márciusi államháztartási hiányadatok is közrejátszottak. Bár a forint ismét a zlotyval közösen indult lefelé a lejtőn, az elemzői vélemények megoszlanak a két deviza további együtt mozgásával kapcsolatban.
A pénteken megindult erősödés túl alacsony forgalom mellett zajlott, így nem meglepő, hogy a forint gyorsan visszatért a korábban is stabilnak tűnő 264–267-es euróhoz viszonyított tartományba – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Szerinte bár látható a jobb gazdasági alapokon nyugvó szlovák és cseh fizetőeszköz, valamint a rosszabb mutatókat felmutató magyar és lengyel deviza mozgása közötti különbség, a régiós árfolyamváltozásokra elsődlegesen a dollár mozgása és az amerikai kamatkilátások hatnak. A kelet-európai gazdaság teljesítménye továbbra is csupán másodlagosan hat az árfolyamokra. A forint és a zloty jövőbeni mozgása a két országbeli politikai csatározások végéig bizonytalan. A kamatot vélhetően nem emelő Európai Központi Bank csütörtöki ülése után várható szigorú kommentár azonban tovább ronthatja a régiós devizák megítélését.
Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a múlt hét végén megindult minikorrekció meglepetésként hatott, azonban jól tükrözte a forint és a zloty között fennálló korrelációt. Míg a cseh korona – amely még mindig többéves csúcs közelében van – mind rövid, mind hosszú távon elszakadt a lengyel és a magyar devizától, ők ketten a globális kamatkörnyezet és a kamatvárakozások tekintetében továbbra is hasonló megítélés alá esnek. Lengyelországban a bizalmi szavazás előrevetíti a jelenlegi kisebbségi kormány és egy szélsőségesnek mondott kispárt egyesülését. Ez akár a mostani piac közeli pénzügyminiszter cseréjével is együtt járhat. Ezzel együtt hazánkban is egyre nagyobb a politikai kockázat a választások közeledtével, amelyre a befektetők pozícióik zárásával reagálhatnak. Bár elképzelhető, hogy a két ország egyéni megítélése eltérjen egymástól, erre csupán a választások lezajlásával van esély – mondja az elemző. A nemzetközi bankegyesület pénzügyi intézete (IIF) által jósolt feltörekvő piacokon várható pénzügyi krízis egyelőre csak a csoporthoz tartozó országok egy részére igaz – írja Financial Times Deutschland (FTD). Miközben Izland, Magyarország és Új-Zéland valutája erős nyomás alá kerültek, addig Oroszország, Brazília és Mexikó mutatója továbbra is a fejlődő országok boomjának három évvel ezelőtti startját idézi. Elmúlt tehát az az idő, amikor csupán a magas hasznot látva, szelektálás nélkül lehetett befektetni akármelyik feltörekvő piacra – állítják a német szakemberek.
Mivel az elmúlt három évben az egyesült államokbeli, az európai és a japán kamat történelmi alacsony szinten volt, korábban elképzelhetetlen mennyiségű tőke áramlott a magas kamatfelárral kecsegtető feltörekvő országokba. Ezért tudták olyan országok, mint Magyarország a külföldi tőkebeáramlásból finanszírozni magas államháztartási hiányukat – emeli ki az FTD.
A legutóbbi hetekben viszont a külföldi pénzügyi befektetők egy részének megingott a bizalma néhány ország nemzeti valutájában, ez azok masszív gyengülését hozta, ugyanakkor egyelőre nem vezetett a befektetők többi pénzügyi instrumentumból – a részvényekből és az államkötvényekből – való kivonulásához. A kiváltó ok az európai és japán alapkamat tényleges és várható fölfelé mozdulása volt, amely – a már egy ideje tartó amerikai kamatemelkedéssel karöltve – csökkentik a feltörekvő piacok kamatelőnyét. Frankfurti elemzők szerint a három évvel ezelőtti szintről negyedére, 1,80 százalék közelébe süllyedt a nemzetközi feltörekvő piaci (EMBIG) index kockázati felára, miközben a szóban forgó országok némelyikének pénzügyi kockázata nemhogy csökkent, hanem éppen nőtt. Sajnos az utóbbiak közé tartozik Magyarország is.