Változó eladási preferenciák

Bár hazánkban még nem igazán jellemző, hogy a befektetési alapok forgalmazásánál az értékesítési csatornát harmadik félnek nyissák meg, azaz az anyabank helyett konkurens hitelintézetek, brókercégek is beszállhassanak a disztribúcióba, Európában azonban egyre inkább e felé tolódnak el az arányok. Míg 2003-ban csupán a forgalom 13 százalékát tette ki ez az alternatív csatorna, addig egy évvel később már 15 százalékát. Németországban ennél is nagyobb szeletet hasított ki az ilyen típusú forgalmazási csatorna: a 2003. évi 18-ról 23 százalékra nőtt az arány, míg a tengerentúlon és Nagy-Britanniában a befektetési alapok értékesítése 60-70 százalékban független ügynökökön és ügynöki hálózatokon keresztül valósul meg.

Az értékesítési csatornák megnyitásában a befektetőkért folytatott egyre éleződő verseny is szerepet játszik. Ezt jól mutatja, hogy az európai befektetési alapok száma többszöröse az Egyesült Államokban fellelhetőknek, ám ez egyúttal a piac túlzott szétaprózódására is rávilágít: az európai alapok nettó eszközértéke átlagosan ötöde a tengerentúli konstrukciókénak. Az alapok száma ráadásul a jövőben is tovább nő az öreg kontinensen, a piaci szakértők középtávon átlagosan évi tízszázalékos emelkedési ütemmel számolnak.

Hazánkban tavaly közel negyedével, 170-re nőtt a befektetési alapok száma, míg 2006 első három hónapja tíz újabb konstrukció alakulását hozta. A piac további bővüléséhez ugyanakkor a szakértők szerint az értékesítési csatornák megnyitására volna szükség. Próbálkozások persze vannak, ám áttörés nincs: a hitelintézetek 95 százalékban a saját termékeiket árusítják. Bár a törvény lehetőséget ad arra, hogy a befektetési jegyeket ügynökök is forgalmazhassák, erre mindössze egyetlen példa van, az ING. A hatályos szabályozás értelmében ugyanis az ügynök közreműködőt nem vehet igénybe, azaz minden egyes üzletkötőnek le kell szerződnie a befektetési jegyek forgalmazását ellátó intézménnyel. A konstrukció emiatt kissé bonyolult, s az ügynöki hálózatot bevonó potenciális szereplők számát is számottevően leszűkíti. (Az ING úgy oldotta meg, hogy a forgalmazást végző bank közvetlen szerződést köt a biztosító hálózatába tartozó közvetítői gárdával.) A törvény ezen passzusának módosítását szorgalmazza a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége, hiszen mint mondják, ez gátolja az ügynöki értékesítés elterjedését. Erre azonban legkorábban csak a parlament őszi ülésszakában lesz lehetőségük.

Az ügynökök alkalmazásának egyik fontos feltétele lenne az anyagi érdekeltség megoldása is, ám a hazai befektetési alapokat alacsony értékesítési és visszaváltási jutalék jellemzi, szemben a nemzetköziekkel, ahol jellemzően 1–4 százalékos belépési és 0,5 százalékos visszaváltási jutalékot számítanak fel.