Otthon Start: nekimegy-e Magyar Péter a szavazóinak, miután kilőttek az európai lakáskamatok?
Hosszú emlékezetűeknek megvan még, ahogy a Fidesz 2002-es választási veresége után utódja megszüntette Orbán Viktor lakáshiteleit, de az akkori hírek szerint azért még előtte számos baloldali politikus és szimpatizáns kihasználta a bírált programot. Magyar Péter kormánya hasonlóan cselekedhet az Otthon Start programmal, noha az épp azt a korosztályt szolgálja ki, amely választási győzelemhez segítette? Két okból is felmerül a kérdés: a friss Tisza-kormány máris költségvetési kiigazításra készül, a fix 3 százalékos hitel pedig egyre kedvezőbbé válik európai összehasonlításban: a jelzáloghitelek kamatait másutt feljebb lökte az iráni háború.
A két és fél éves párhuzamot lezárandó: az is egy támogatott hitel volt, azzal bírálták, hogy a gazdagokat segíti, illetve hogy költséges az államnak: és valóban az lett, mert a szocialista-szabaddemokrata kormány felduzzasztotta az inflációt, a költségvetési hiányt és az államadósságot.
A nagy különbség, hogy az akkori baloldali kormány mindezzel gyakorlatilag felszámolta az euró magyarországi bevezetésének esélyét, a mostani azonban ennek az ellenkezőjét ígéri. Ehhez alacsony inflációra van szükség, de alacsony költségvetési hiányra is.
Azaz, ha netán felszalad az infláció, akkor lehet ezért az iráni háborút okolni, és az állam megnövekedett költségeire és az eurócélra hivatkozva megszüntetni a támogatott lakásprogramot.
A bökkenő, hogy ez azoknak a fiatal Tisza- és nem Tisza-szavazóknak a kárára történne, akiknek a 2002–2003-as eseményekről nincsenek emlékeik, de annyit tudnak, hogy lakáshoz szeretnének jutni, és másoknak ez már sikerült is.
Márpedig az Otthon Start hitel igen népszerű: ez volt az egyik oka, amiért a Fidesz–KDNP-kormányt váratlanul érte a fiatal szavazók áttáncolása a Tiszához. Amely pártról és vezetőjéről ők azonnal rossz tapasztalatot szereznének, ha megszüntetné az előd őket támogató programját, holott azt ígérték: megtartják, „ami jó”.
Szórják az ajándék pénzt a bankok: ezt a hitelt veszi most fel minden magyar, senki nem akar lemaradni – Orbán Viktor büszke lehet
Alig fél év alatt történelmi rekordot döntöttek a támogatott lakáshitelek. A bankok 1272,7 milliárd forint értékben kötöttek új otthon start programos szerződéseket, miközben a támogatott konstrukciók részesedése az új hitelekből 20 százalékról 80 százalék fölé ugrott. A bankok szórják hozzá a kedvezményeket.
Otthon Start: Orbán Viktor első lakáshitelprogramját sem egy csapásra szüntették meg
Az immár történelmi léptékű párhuzamhoz visszatérve: az akkor baloldali kormány nem azonnal számolt le Orbán Viktor első kormányának támogatott hiteleivel. Előbb szűkítették a hozzáférést, szigorították a feltételeket, és körülbelül másfél év kellett hozzá, hogy teljesen kidobják a kiüresített programot. Miközben az infláció és a kamatok is felszöktek a baloldali kormány „jóléti fordulatától”.
Az azonnali megszüntetéshez jelenleg sem feltétlenül kedvezők a feltételek: ehhez nézzük meg a Financial Times (FT) segítségével, mit történik épp Európában.
Ahogy az elszaladó európai energiaárak a rezsicsökkentést is egyre nagyobb segítséggé teszik a magyar háztartások számára, az ugyancsak az iráni háború hatásaként felszökő európai jelzáloghitel-kamatok is egyre puhább párnát jelentenek a magyar fiatalok számára. Ahonnan a nyers betonra lehet koppanni.
Az európai és észak-amerikai jelzáloghitelek költségei meredeken emelkedtek, ahogy a közel-keleti háború gazdasági hatásai begyűrűztek az ingatlanpiacokra, tovább növelve a nyomást azokon a hitelfelvevőkön, akik új otthont szeretnének vásárolni, vagy meglévő hitelüket refinanszíroznák – számol be a brit lap.
Az ugrás annak ellenére következett be, hogy a jegybankok még nem is emeltek kamatot (ahogy a Magyar Nemzeti Bank sem emelt, miközben a magyar infláció az Európai Unióban az alacsonyak közé tartozik). A jelzáloghitelezők a kormányzati hitelfelvételi költségek emelkedésére reagálnak, és arra számítanak, hogy a hivatalos kamatlábakat végül emelni kell majd az inflációs kockázatok megfékezése érdekében.
A magyar bankok azonban ezt nem tehetik meg, hiszen Orbán Viktor Otthon Start programja 3 százalékos tetőt húz a kamatok fölé.
Mi történt ehhez képest másutt? Ezt írja az FT:
- Az Egyesült Államokban az iráni konfliktus a 30 éves jelzáloghitel-kamatot 6,36 százalékra emelte, vagyis magasabb szintre, mint 2025 szeptemberében volt, mielőtt a Federal Reserve három egymást követő negyed százalékpontos kamatcsökkentési ciklusba kezdett volna.
- Az euróövezet legnagyobb gazdaságában, Németországban a jelzálogkamatok mintegy 0,3 százalékponttal emelkedtek. A népszerű 10 éves hitelek kamata körülbelül 3,6 százalékra nőtt.
- A legdurvább növekedés az Egyesült Királyságban történt, ahol a 75 százalékos hitelfedezeti arányú, kétéves fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata február végi 3,97 százalékról áprilisra 5,1 százalékra nőtt.
Meg fogják rohanni az Otthon Start programot?
Aki a magyar fiatalok közül erről hall, és nem mindent hisz el, amit Magyar Péter Facebook-oldalán olvas, annak szöget üthet a fejébe: nem jár-e jobban, ha a latolgatott elsőlakáshitel-vásárlást előrehozza.
Ebből kifolyólag, ahogy sokasodnak és kiegészülnek a hírek az új kormány gazdasági terveiről, előfordulhat, hogy új roham indul az Otthon Start hitelekért: aki attól tart, hogy megszüntetik, esetleg nem szeretne lemaradni róla. Netán figyeli, mit tesznek a Tisza jól értesültjei.
Aki legyintene például a német számon – ugyan mit árt 0,3 százalékpontos emelkedés? –, az súlyosan téved.
Hosszú távú hitelek esetében a kamat apró változása is hatalmas emelkedést okozhat a havi törlesztőrészletben: ezért volt nagy szó a fix 3 százalékos állami vállalás bevezetése.
A német esetben ilyen apró elmozdulás egy új, 350 ezer eurós hitel éves kamatköltségét mintegy ezer euróval (360 ezer forinttal), körülbelül 13 ezer euróra emeli. Akkor gondoljunk bele, mit jelent a brit méretű változás.
A kamatok néhány hét alatt meredeken emelkedtek – idézte a brit lap Florian Pfaffingert, a Dr Klein lakossági hitelközvetítő vezetőjét, aki hozzátette: a változások „felkavarták a piacot”. Elmondása szerint egyes lakásvásárlók igyekeznek mielőbb véglegesíteni hitelszerződésüket a további emelkedések előtt.
A Knight Frank szakértője, Bhudia szerint az Egyesült Államokban az emelkedő kamatok miatt végső soron kevesebb lakást vásárolnak majd.
„Elkerülhetetlenül lassulni fog a tranzakciós aktivitás, és nyomás alá kerülnek az ingatlanárak, ahogy a jelzálogkamatok közelmúltbeli emelkedése begyűrűzik a piacra – mondta. – Hogy ez milyen mértékű lesz, az nagyrészt attól függ, meddig tart a konfliktus.”
A magyar fiatalok, akik sokallták az ingatlanok árát, de örültek a 3 százalékos hitelnek, nem feltétlenül ilyen helyzetről álmodtak.
Súlyos milliókba kerülhet a kivárás: egy autó árát bukhatjuk, ha nem ezeket a hiteleket vesszük fel
Egy átlagos lakáshitelnél havi tízezrekben, hosszú távon pedig több mint tízmillió forintban mérhető a különbség a piaci és a támogatott konstrukciók között. A jelenlegi szabályok azonban változhatnak, így aki jogosult, annak az időzítés kulcskérdéssé vált. A lakáshitelpiacon közben párhuzamosan fut a kamatstop kérdése is.
