Csalódott érdekképviselők

A kormányba vetett bizalom elvesztése, a foglalkoztatás csökkenése, a munkahelyek Szlovákiába és Romániába menekülése, a befektetők elbizonytalanodása és általában a munkaadói és -vállalói terhek túlzott mértékű növekedése – ezek aggasztják most leginkább az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjait.

A kormány az SZDSZ-re hivatkozva tegnap visszavonta az egy nappal korábban tett engedményeket. Az áfakulcs megváltoztatása (a 15 százalékos áfakulcs 17-re, illetve a 20 százalékos kulcs 23-ra emelése) és a munkaerő-piaci alapba fizetett munkavállalói járulék fél százalékpontos emelésének elengedése nehezen elért alku volt, és könynyelmű ígéret lett belőle – fogalmaztak lapunknak többen.

Bár a második Gyurcsány-kormány egyensúlyjavító intézkedéseit mindenki szükséges rosszként értékelte, ám a megszorítások mértékét és időzítését sokan vitatták, most pedig mindenki csalódott, hogy a kormány semmibe vette az érdekegyeztetést. A munkaadók amellett, hogy az áfakulcs valóban módosul, szerették volna, ha év közben nem emelkednek az adóterhek, vagy legalább a minimálbér kétszerese alapján történő járulékfizetéssel januárig vár a kormány. A szakszervezetek remélték, hogy tényleg nem lesz munkavállalói járulékemelés, és növelte volna az elégedettségüket, ha a kormány egyáltalán nem nyúl hozzá az igénybe vehető adókedvezmények köréhez.

Már az OÉT keddi ülésén nagy vihart kavart Katona Tamásnak, a Pénzügyminisztérium államtitkárának bejelentése, miszerint őszszel nem lesz konzultáció a jövő évi adótörvényekről, a kormány a mostani egyeztetésekkel azt is lezártnak tekinti. Hogyan lehet érdemben a költségvetésről tárgyalni, béralkut folytatni, ha az adóváltozásokról nem konzultálhatunk? – kérdezték az OÉT-tagok. Az érdekképviselők meggyőződése egyébként, hogy több érdemi engedményt harcoltak volna ki, ha a koalíciós partner, az SZDSZ is részt vesz az alkufolyamatban.

A mostani megszorításokról még bőszen folyhatna az alku, ha a kormány nem dolgozik az idő nyomása alatt. Ám ahhoz, hogy szeptembertől megváltozzon az áfakulcs, hogy bevezessék a kamat- és a tőzsdeiárfolyamnyereség-adót, hogy a jövedéki adó emelkedjen, hogy az egyéni egészségbiztosítási járulék négyről hat százalékra módosuljon, és az adóköteles természetbeni juttatások – a menedzserkedvezmények – adója is emelkedjen, gyorsan kell törvényt alkotni.

A megszorító csomag részleteit és az engedményeket ma tárgyalja a parlament költségvetési bizottsága, a törvények végleges verziójáról pedig legkésőbb július közepéig kell szavazniuk a honatyáknak.

A házipénztáradónál az árbevétel 0,8 százaléka lehet az elismert küszöbérték, de legalább napi 300 ezer forint, az így megfizetett adót el lehet számolni a társasági adóban

Az agrárvállalkozásokra a különadónál speciális adóelőleg-fizetési szabályok vonatkoznak majd

A különadó alapjának megállapítása miatti évközi zárásnál nem kell auditálni a mérleget

A házipénztáradónál az árbevétel 0,8 százaléka lehet az elismert küszöbérték, de legalább napi 300 ezer forint, az így megfizetett adót el lehet számolni a társasági adóban

Az agrárvállalkozásokra a különadónál speciális adóelőleg-fizetési szabályok vonatkoznak majd

A különadó alapjának megállapítása miatti évközi zárásnál nem kell auditálni a mérleget Vélemény A kormány

Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára

A reformok végrehajtásához gyorsan helyre kell állítani az egyensúlyt. Ha pedig a nagy reformok megtörténnek, akkor a fejlesztési pénzek már nem egy feneketlen zsákba kerülnek, hanem a versenyképességet segítik. A megreformált államháztartáshoz kapcsolódó intézkedések hosszú távon foglalkoztatásbővülést hoznak, a mostani helyzet a foglalkoztatás újabb szerkezetátalakulását jelenti. Eközben valószínűleg stagnál majd a foglalkoztatás, de nem gondolom, hogy jelentős mértékben csökkenne. Jó hír, hogy a KSH adatai szerint élénkül a munkaerőpiac, s bár a mostani beavatkozások jelenthetnek némi fékező hatást a gazdaságra, ez pillanatnyi növekedésmegállást jelent.

A vállalat

Kasza Lajos, a Huntraco Zrt. HR-igazgatója

Még sok a bizonytalanság a bejelentett „reformok” körül. Úgy tűnik, azokon a vállalatokon akarja az állam behozni a deficitet, amelyek eddig is tisztességesen fizették a közterheket, és azokon a dolgozókon, akik a valódi jövedelmük után fizetnek adót. Bár igyekszik az állam bezárni a kiskapukat és fehéríteni a fekete-, illetve szürkegazdaságot – nagyon helyesen –, a kettő együtt kevésbé lesz sikeres. A színlelt szerződésekre vonatkozó moratórium lejárata azt üzente a cégeknek: muszáj tisztán játszani, mert nagy a kockázat. Most azt üzeni: nem elég, hogy „kifehérítettétek az asztalterítőt”, mi levesszük róla a mi részünket is.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke

A minimálbér kétszerese alapján történő járulékfizetéssel a kormány morálisan és anyagilag is ellehetetleníti a cégeket. Ez a csomag nem egyensúlyjavító, hanem földhöz ragasztó program, ami ellen a vállalkozók a lábukkal tiltakoznak majd: visszaviszik a hivatalokba a vállalkozói engedélyüket, a dolgozóik pedig utcára kerülnek.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára

A munkaadói oldal deklarálja: az egyensúlyjavító intézkedésekre szükség van, ám mi szerény igényeket támasztottunk, ehhez képest kevés javaslatra érkezett kedvező válasz. Az intézkedések a foglalkoztatás csökkenését vonják majd maguk után. Érthetetlen, miért akarja elmulasztani az éves adótárgyalásokat az OÉT-ben a kormány.

Vadász György, az OKISZ Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke

Szükség van a foglalkoztatási szerkezet átalakítására, a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására, ám ezek az intézkedések csak súlyosbítják a vállalkozások helyzetét. Szükség van ösztönzőkre ahhoz, hogy a foglalkoztatás bővüljön, és az őszi adótárgyalásokba feltétlenül be kell vonnia az OÉT-et a kormánynak.

Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke

A konzultáció eredménytelen volt, a csomagot – amely alapvetően a munkavállalókat és a lakosságot érinti – a szakszervezetek elutasítják. A kormány még a kialkudott áfamódosítást és a munkavállalói járulék-emelés elengedését is visszavonta. Követeljük, hogy vonja vissza a kormány a munkavállalókat irritáló csomagot.

Borsik János, Az Autonómok elnöke

A kormány most súlyosan belenyúl a bérekbe, sőt konfliktust generál a munkaadók és -vállalók között. A megszorításokkal sérülnek az idei bérmegállapodás feltételei, és terheli a kormány a jövő évi alkut is. Bár csak június 9-én alakult meg a kormány, a megszorítások előkészülete ősztől zajlik, már akkor konzultálni kellett volna velünk.

Gaskó István, a Liga Szakszervezet elnöke

Bár a kormány nem új, az érdekegyeztetésben mégis úgy viselkedik, mintha az lenne. Javasoljuk, a kormány fontolja meg a munkavállalói terhek viszszavonását, egyébként konfliktusba kerülhet a kormány a szakszervezetekkel. Úgy tűnik, provokál minket a kormány, az OÉT előtt tett ígéreteit is visszavonta, így előttünk elvesztette a hitelét.-->