Megugrik a részvénypiac
Részvény. Már közel az idő, amikor az Európai Bizottság tettekkel is megmutatja elkötelezettségét az Európán belüli értékpapír-kereskedelmet akadályozó tényezők felszámolására. A bizottság heteken belül dönthet arról a javaslatról, amely a részvénykereskedelem unión belüli felfutásával, a más országokbeli részvényvásárlás nagyfokú könnyítésének szándékával készül.
A befektetési bankok évek óta sürgetik az értékpapír-piaci változásokat, hiszen a piaci koncentráció az amerikai szintnél jóval magasabbra tornászta az öreg kontinens értékpapír-kereskedelmi költségeit, s egyre több politikus is a piaci korlátokat teszi felelőssé az európai vállalatok túlságosan magas tőkeköltsége miatt.
Charlie McCreevy, a bizottság belső piacokért felelős biztosa már hónapokkal korábban felhívta a kereskedés technikai részét ellátó klíring iparág figyelmét: vagy önkéntesen kidolgoznak egy pontos menetrendet a szektor átfogó reformjáról, amely a költségek csökkentésén keresztül lehetővé teszi a klíringházak közötti verseny kialakulását, vagy központi szabályozással kell szembenézniük.
Bár akkoriban sok bank ellenezte a törvényi szabályozást, azt elismerték: több piaci tényező is a jelenlegi korlátok fenntartására ösztönzi az intézményeket.
McCreevy végül úgy döntött, hogy kézbe veszi az ügyet, és egy olyan gyakorlati kódexet hoz létre, amellyel kimozdíthatja a korábbi tárgyalásokat a holtpontról. Az iparág képviselőinek múlt héten kiosztott szabálytervezet elsősorban a tőzsdék, a klíringházak és az értékpapír-elszámolási rendszerek közötti akadályok leküzdésére helyezi a hangsúlyt. A szabályozás jelenlegi formája ugyanakkor magában foglalja például az úgynevezett vertical silo problémát, vagyis annak a jelenségnek a kezelését, hogy az elszámolóházakkal és értéktárakkal egybeépült tőzsdéknek túl nagy befolyásuk van a kereskedelmi és elszámolási tevékenységekre.
A túlzott befolyás több európai tőzsdét is érint, azonban a tervezett új szabályozás a legnagyobb hatást várhatóan a frankfurti Deutsche Börse, a milánói Borse Italia, illetve a madridi Bolsa y Mercados Espanolas börzére gyakorolhatja. Az Európai Bizottság törvénytervezete három nagy problémára kíván megoldást nyújtani.
Az első fázis – amelyet 2006 végéig akarnak megvalósítani – a szolgáltatások díjainak áttekinthetőségére helyezi a hangsúlyt. Ennek keretében minden egyes díjjal terhelt szolgáltatás után publikussá kell tenni a felszámított költségeket, ideértve az alapdíjat és az általános alkalmazható feltételeket is – részletezi a tervezetet a Financial Times.
A második fázis a szolgáltatások egységesítésével foglalkozik. Ebben a szakaszban kerülne sor a különböző standardok felállítására, amely egyben kötelezne minden tőzsdét, klíringházat, központi elszámolóházat és értéktárat, hogy képesek legyenek utasításokat küldeni egymásnak, és utasításokat fogadni egymástól. McCreevy szerint a tervezet szívét képező második fázis legkésőbb jövő év közepére minden tőzsdére kötelezően kiterjedne. A 2007 végéig tartó harmadik – és egyben utolsó – fázisban fejeződne be a különböző szolgáltatástípusok teljes különválása. VG
Elérhető a külföldi részvény
Magyarországon is folyamatosan növekszik azon magánbefektetők száma, akik külföldi részvényvásárlásra adnak megbízást. Az ügyfelek különböző brókercégeken keresztül tranzakciós díj ellenében juthatnak külföldi papírokhoz.A brókertársaságok tranzakciós díjai nagymértékben eltérnek egymástól (van, ahol háromezer, van, ahol 25 ezer forint a minimumtarifa), közös jellemzőjük, hogy a tranzakció volumenének egy bizonyos hányadára vonatkoznak (általában egy százalék körüli összegre), azonban a társaság által meghatározott minimális díjat az ügyfélnek minden tranzakció után ki kell fizetnie.
Az sem mindegy, melyik tőzsdéről szerzik be a cégek a kívánt értékpapírt, így eltérések lehetnek az európai – azon belül is a legkedveltebb német Xetra rendszerben történő vásárlás – és az amerikai papírok beszerzési költségek között.
A brókertársaságok tranzakciós díjai nagymértékben eltérnek egymástól (van, ahol háromezer, van, ahol 25 ezer forint a minimumtarifa), közös jellemzőjük, hogy a tranzakció volumenének egy bizonyos hányadára vonatkoznak (általában egy százalék körüli összegre), azonban a társaság által meghatározott minimális díjat az ügyfélnek minden tranzakció után ki kell fizetnie.
Az sem mindegy, melyik tőzsdéről szerzik be a cégek a kívánt értékpapírt, így eltérések lehetnek az európai – azon belül is a legkedveltebb német Xetra rendszerben történő vásárlás – és az amerikai papírok beszerzési költségek között.-->
