Mától menetrend szerinti vonatok járnak Észak-Korea és Kína között
A 2020-as COVID-19 világjárvány kezdete óta szünetelt vasúti közlekedés újraindítása létfontosságú közlekedési kapcsolatot teremt a nagyrészt elszigetelt nemzet és fő gazdasági szövetségese, Kína között. A vonatok egyelőre csak az üzleti vízummal rendelkezők számára érhetők el, így az első járaton nagyrészt vállalkozók, kormánytisztviselők és újságírók utaznak – számolt be róla az Independent. A március 12-én induló járatra az összes jegy elkelt, ez is jól mutatja mekkora az érdeklődés a koronavírus-járvány óta szinte hermetikusan elzárkózó Észak-Korea iránt. A március 18-ra tervezett következő, Phenjan-Peking járatra azonban még mindig kaphatók jegyek – írta cikkében az Origo.
A Peking–Phenjan vonatok hetente négyszer közlekednek majd mindkét irányban: hétfőn, szerdán, csütörtökön és szombaton
,míg egy határ menti kínai város, Dandong és Phenjan között napi járatok indulnak majd.
A március 12-i újraindítás „tovább fogja ösztönözni a kínai–észak-koreai utazást, a kereskedelmi és gazdasági együttműködést, valamint az emberek közötti kapcsolatokat a kölcsönös jólét és barátság erősítése érdekében” – írták a kínai vasúti hatóság közleményben.
A vasúti nyitás ellenére, Észak-Korea továbbra is zárva tart a legtöbb külföldi turista előtt, néhány kivételtől eltekintve.
Korlátozott számban az orosz turistacsoportok látogathatják. Míg a világjárvány előtt a Kínából érkezők tették ki az Észak-Koreába látogató külföldi turisták legnagyobb részét.
A koronavírus-világjárvány kialakulásakor, az egyébként is a világtól való elzárkózásáról ismert kommunista diktatúraállam, Észak-Korea drákói szigort vezetett be valamennyi határán. Vagyis a korábbiaknál is hermetikusabban lezárták azokat, nullára csökkentve nemcsak a személyek mozgását, hanem a külkereskedelmet is. Utóbbit elsősorban Kína vonatkozásában, noha az északi nagy szomszéd Phenjan gazdasági köldökzsinórját jelentette a járvány előtti időkben. Ez alól kivételt csak néhány kivételes áruszállítási alkalom, és persze a törvénytelen csempészet jelentett.
A Covid-19 krízis így nem csak a társadalomban és az amúgy sem túlságosan fejlett észak-koreai egészségügyben okozott óriási sérüléseket, hanem a gazdaságban is.
A latorállam elleni szankciók már a koronavírus-járványt megelőző években is óriási veszteségeket okoztak a gazdaságnak, egy elemzés szerint a 2017-től 2020-ig terjedő időszakban az ország 8,71 milliárd dollár értékű exportról, és 3,94 milliárd dollár értékű importtól esett el. A járványhelyzet azonban további 2 milliárd dolláros lékett vágott a bevitelen 2020-ban.
Mostanra a két ország közötti gazdasági együttműködés újra szorossá vált
Kína Észak-Koreába irányuló exportja tavaly hatéves csúcsot ért el, 2,3 milliárd dollárt, ami 25%-os éves növekedést jelent. Március 9-én a latorállam vezetője, Kim Dzsongun Hszi Csin-ping kínai elnöknek küldött üzenetében azt mondta, hogy a két ország közötti együttműködés „a jövőben még szorosabbá válik, ahogy a szocializmus közös ügyét előmozdítjuk”. A pekingi külügyminisztérium pedig a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Kína és Észak-Korea „aktívan fejleszti a határ menti együttműködést” a csere elősegítése érdekében, anélkül, hogy foglalkozna Phenjan Moszkvával fennálló kapcsolataival.
