Aggasztó jel érkezett: már most aszály alakulhat ki itthon több térségben

A napos, száraz, az ilyenkor szokásosnál több fokkal melegebb időben nagyon kiszáradt a talaj felszínhez közeli része, és egyre jelentősebb a középső talajréteg vízvesztése is, az őszi vetésekre vonatkozóan a középső országrészben már most aszály van kialakulóban – írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.

Az elemzés szerint az elmúlt egy hétben szinte semmi csapadék nem esett az országban, utoljára több mint két hete hullott nagyobb területet érintő csapadék, akkor még részben hó és jég formájában. A kilencven napos csapadékösszegben csak a déli országrész néhány foltjában mutatható ki többlet, nagy területen 20-50 milliméterrel kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál. A talaj felszínközeli része nagyon sokat száradt az elmúlt két hét során, és a 20-50 centiméter közötti réteg nedvességvesztése is egyre számottevőbb. Az Alföld és a Mezőföld nagy részén nem töltődött fel nedvességgel a tél során a talaj, továbbra is 40-80 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest a felső egyméteres rétegből.

Az átlaghőmérséklet 3-5 Celsius-fokkal magasabban alakult a sokéves átlagnál, igen nagy, csaknem 20 fokot elérő napi hőingás mellett. Éjszakánként nagy területen rendszeresek voltak a talajmenti fagyok, a maximum-hőmérséklet pedig 15 és 20 fok között alakult.

A repce és az őszi kalászosok a legtöbb helyen fejlődésnek indultak. A gyümölcsfák és a szőlő nedvkeringése megindult, a korai csonthéjasok rügyei megpattantak, de a gyors fejlődést eddig visszafogták az éjszakai fagyok.

Az előrejelzés szerint változékonyabbra fordul az időjárás, minden nap előfordulhatnak elszórt záporok, zivatarok, de nagyobb területet érintő, számottevő csapadékra nincs kilátás, a talaj tovább szárad. Továbbra is sokfelé számítani kell talajmenti fagyokra. A jövő hét elején egy hidegfront miatt csak 10-15 fok közé melegszik a levegő napközben.

A 2025-ös szezon kilátásait is tavasszal az aszály veszélye árnyékolta be. Bár időnként hullott kisebb mennyiségű csapadék és átmenetileg enyhült a hőség, ez csak mérsékelni tudta a légköri aszály hatását. A kukorica számára egy tartós, áztató eső hozhatott volna valódi javulást, ám erre az előrejelzések szerint kevés esély mutatkozott. 

A szakértők emlékeztettek arra is, hogy 

A problémák gyökere már a téli hónapokban kialakult vízhiány volt. Bár 2025 márciusában országos átlagban 70,4 milliméter csapadék hullott – ami több mint kétszerese a sokéves átlagnak –, ez sem tudta teljesen pótolni a korábbi időszak hiányát. 

A vízhiányt az alacsony folyóvízszintek is jelezték, ami arra utalt, hogy a környező országok vízgyűjtő területein is kevés csapadék hullott. A talaj felső egyméteres rétege az ország nagy részén kritikusan kiszáradt: sok helyen a növények számára hasznosítható nedvességtartalom 20 százalék alatt, a mélyebb rétegekben pedig 30 százalék alatt maradt. A felső egyméteres talajrétegből 100–140 milliméter víz hiányzott a telítettséghez képest, ami komoly kockázatot jelentett a kukorica terméseredményeire.

Tavaly október elején járták be a sajtót az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai, miszerint két hét leforgása alatt 5 centiméterrel csökkent a Balaton vízszintje. Az energiaügyi minisztérium már akkor azt kommunikálta, hogy „pánikra nincsen ok”, miközben olyan felvételek készültek, hogy már sétálni lehet a tó medrében.

Az energiaügyi minisztérium lapunknak arról is beszámolt, hogy az aszályos években – a kevés csapadék és a nyári jelentős párolgás miatt – a vízszint jelentősen lecsökkenhet a nyári hónapok végére, majd a tavaszig tartó feltöltődési időszakban ismét megemelkedik. Hangsúlyozták, hogy ez a tó természetes körforgása.

Ezt megerősítve Pali Róbert, a Balaton Szövetség a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy be kellene fejezni a pánikkeltést. 

– fogalmazott a szövetség elnöke.