IEA: a világ eddigi legnagyobb olajválságával nézünk szembe
Az Irán elleni háború példátlan felfordulást okoz az olajpiacokon: a globális kínálat 7,5 százalékát érinti, és az exportnak ennél is nagyobb részét sújtja — közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

„A közel-keleti háború a globális olajpiac történetének legnagyobb kínálati zavarát idézi elő” — írta havi jelentésében csütörtökön az IEA. Hasonlóan fogalmazott Pletser Tamás, az Erste Csoport olaj- és gázipari elemzője, aki szerint minden idők legnagyobb olajipari válságával nézünk szembe.
Az Erste elemzője kitért arra, hogy egyelőre az látszik, hogy az amerikai-izraeli stratégia nem mutatja a siker jeleit: Irán nem omlott össze, nem adja meg magát. Éppen ellenkezőleg, a vallási rezsim állja a csapásokat, sőt bekeményít, beleáll a konfliktusba és egyre inkább úgy tűnik, hogy mintha az ő stratégiájuk működne – mutatott rá Plester Tamás.
A Goldman Sachs is vészjelzést adott le
Mint elemzésében írta, ennek a következménye, hogy jelen pillanatban egyáltalán nem látszik, hogy a Hormuzi-szorost mikor és milyen feltételekkel lehetne újranyitni. Egyértelmű, hogy a mostani krízis minden korábbinál jelentősebb, már csak azért is, hogy a mostani globális kőolajfogyasztás (napi 105 millió hordó) jelentősen meghaladja a 70-es évek napi 60-70 millió hordós szintjét. A Goldman Sachs nem véletlen nyilatkozta, hogy a 2008-as történelmi, 147 dolláros hordónkénti kőolajárat is meghaladhatjuk, ha rövid időn belül nem indul el a forgalom a Hormuzi-szoroson keresztül.
Már a Bloomberg mutatott rá cikkében arra, hogy az olajárak azután ugrottak meg, hogy az Egyesült Államok és Izrael február 28-án támadást indított Irán ellen, aminek következtében leállt a tartályhajók az áthaladása a kulcsfontosságú Hormuzi-szoroson. Az IEA becslése szerint a szoroson áthaladó forgalom — ahol tavaly 20 millió hordó nyersolaj és olajtermék haladt át
több mint 90 százalékkal esett vissza.
Az IEA szerint a konfliktus ebben a hónapban napi 8 millió hordóval csökkenti a globális olajkínálatot. Az ebből fakadó árrobbanás, a járattörlések és a gazdasági bizonytalanság a keresletet is visszafogja, ezért az ügynökség az idei globális fogyasztásnövekedésre vonatkozó becslését mintegy 25 százalékkal, napi 640 ezer hordóra csökkentette. Ez a legalacsonyabb érték azóta, hogy tavaly áprilisban elkezdte közzétenni az idei évre vonatkozó előrejelzéseit.
Az iráni vezetés is megszólalt az olajról
Az iráni katonai vezetés szóvivője, Ebrahim Zolfaghari szerint a magas olajár a térség biztonsági helyzetének romlásából fakad. „Készüljenek fel a 200 dolláros olajra, mert az olaj ára a regionális biztonságtól függ, melyet önök destabilizáltak” – üzente az Egyesült Államoknak. Az iráni erők nem kímélik a hajókat: szerdán kereskedelmi hajókra nyitottak tüzet a blokád alá vett Perzsa-öböl térségében – számolt be róla a Reuters.
A világ olajellátásának mintegy ötöde a Hormuzi-szoroson halad át, mely jelenleg gyakorlatilag megbénult. A szűk tengeri folyosó az iráni partok mentén húzódik, és a hajóforgalom akadályozása a hetvenes évek olajsokkjai óta a legnagyobb energiapiaci fennakadást okozhatja.
A Nemzetközi Energiaügynökség ezért történelmi léptékű beavatkozást javasolt. A szervezet azt ajánlotta, hogy
a kormányok 400 millió hordó olajat szabadítsanak fel a stratégiai tartalékokból a piac stabilizálása érdekében.


