Nem jött be a kötvényalap

Mintegy 160 milliárd forint – az első fél évben ennyivel csökkent a kötvényalapok vagyona, s ezzel a hazai befektetésialap-piac legnagyobb vesztésének tekinthetők. A volatilisen mozgó állampapír-piaci hozamok, majd a számottevő hozamemelkedés megtette a hatását: a visszamenőleges hozamok – egyes alapoknál már az elmúlt egy évet nézve is – negatív előjelet kaptak. A befektetők a dollár- és euróövezeti, globális kötvényalapokból is folyamatosan vonták ki a pénzüket, hiszen esetükben az emelkedő nemzetközi kamatkörnyezet szintén nem hatott kedvezően a teljesítményükre.

Ingatlan- és garantált alapok – az év első hat hónapjában ez a két alaptípus bizonyult a legnépszerűbbnek a hazai befektetők körében. Az ingatlanalapok júniusban kaptak újra erőre, a korábbi hónapok három-hat milliárdos vagyongyarapodásait követően ugyanis kilencmilliárddal nőtt az összesített nettó eszközértékük. Az ingatlanalapok bővülésének és a kötvényalapok fokozatos csökkenésének köszönhetően ráadásul június végén már ez a típus alkotta a második legnagyobb csoportot (20,3 százalékkal) a pénzpiaci alapok után. Az ingatlanalap mellett a viszonylag stabil teljesítmény szólt – jóllehet a tavalyi hozamukhoz képest szerényebben teljesítenek. Az invesztorok láthatólag az olyan befektetéseket keresik, ahol nem fenyeget a tőkevesztés veszélye.

Az első fél év legnagyobb növekedési ütemét felmutató garantált alapok mellett is ez szólt: a konstrukciók zöme tőkegaranciát ígér, míg egyes alapoknál minimális hozamot is biztosítanak a befektetőknek. Az év eleji 86 milliárd forintról 176-ra nőtt június végére a garantált alapok vagyona, ráadásul júniusban csupán ezek 23 milliárdnyi új befektetést vonzottak, amely a hét új konstrukció indításának eredménye. A garantált konstrukciók száma az első hat hónapban közel 50 százalékkal, 59-re bővült, s ez a 2006-ban indult új alapok zömét le is fedte.

A befektetők a kockázati skála másik végén elhelyezkedő részvényalapok iránt is „fogékonnyá” váltak: a májusi részvénypiaci lejtmenetet követően az elmúlt hónapban 5,5 milliárd forint új befektetés áramlott ezekbe; elsődlegesen a hazai részvénykonstrukciókba, miközben a globális részvényalapoknál már tőkekivonást lehetett észlelni. Az év első hat hónapja is 40 százalékos vagyongyarapodásról árulkodik, amellyel a garantált és vegyes alapokat követően a legnagyobb ugrást könyvelhették el.

A legkisebb kockázatú pénzpiaci alapok „tartják magukat”, júniusban minimális mértékben ugyan (0,8 százalék), de nőtt a vagyonuk. A kategória bővülése azonban a likviditási alapok számlájára írható, a kategórián belül 54 százalékot kitevő „klasszikus” pénzpiaci alapokból továbbra is több mint 10 milliárd forintot vontak ki a befektetők, így ezek vagyona 2,7 százalékkal csökkent.