Népszerű a baleset-biztosítás

Haláleset, rokkantság, kórházi ápolás – a balesetek kapcsán jellemzően ilyen sorrendet lehetne felállítani a magánszemélyek félelmeit illetően, akik az esetek többségében úgy gondolják, a lakás-, gépjármű- vagy életbiztosítás kiegészítéseként kötött baleset-biztosítással mindezt ki is pipálhatják. Alacsony, akár ezer forintnál is kisebb havidíjról van ilyen esetekben szó, és erre könnyen rá is bólintanak, ám arra már kevesen gondolnak, hogy a biztosítási összegek lényegesen elmaradnak attól a szinttől, amely a nem kívánt esemény pénzügyi következményeinek semlegesítéséhez szükséges lenne. Az átlagos biztosítási összeg ugyanis a két fő biztosítási kockázatra (baleseti halál és baleseti rokkantság) jellemzően másfél millió forint, ez pedig igen távol esik a biztosítók által optimálisnak tartott mintegy tízmilliós összegtől. Ráadásul fontos lenne az ügyfelek részére a kórházi ápolás esetén nyújtott napi térítési szolgáltatás vagy egy komolyabb baleset következtében felmerülő keresőképtelenségnél a kieső jövedelem pótlása is.

A tendencia azonban változhat, hiszen mint Borókay Ferenc, a Generali-Providencia Biztosító egészség- és baleset-biztosítási termékfejlesztési csoportvezetője kiemelte: a „hagyományos” kockázatok mellett (baleseti halál, baleseti rokkantság, csonttörés, baleseti műtéti és kórházi napi térítés) megjelent a csúcskockázatokat lefedő, az egészségpénztári szolgáltatásokat kiegészítő, magas biztosítási öszszegeket tartalmazó önrészes termékek iránti igény is. Hasonló fejleményről számolt be Kósa Zoltán, az Allianz Hungária Biztosító ügyvezető igazgatója, mondván: a valós veszélyérzet felismerése erősödik, és lassan kirajzolódik az a tendencia is, hogy az ügyfelek magasabb szolgáltatási összeget választanak, és ennek megfelelően nagyobb – tízezres nagyságrendű – havidíjat is hajlandók költeni biztosításra.

Előtérbe került a közlekedés során bekövetkező balesetekkel szembeni védelem igénye, illetve azok közül is többen választanak baleset-biztosítást, akik hobbijuk, kedvteléseik miatt sérüléstől tartanak, s mint Juhos András, az Uniqa Biztosító igazgatósági tagja megjegyezte: ebbe a körbe sorolható például a repülés vagy a vadászat. Emellett a váratlan helyzetekre való felkészülés igénye – a hitelfelvételek, az életmódbeli változások következményeként – is a baleset-biztosítások felé viszi a magánszemélyeket – mutatott rá Vereczki András, az Aegon Magyarország ügyfél-kiszolgálási igazgatója –, s az öngondoskodás is egyre erősebben jelenik meg a lakosság szemléletében.

Komplex csomagok – ebbe az irányba mozdultak el a biztosítók, hiszen mint tapasztalhatták, ma már nem elegendő csupán a fő veszélyekre – mint a haláleset vagy a rokkantság – védelmet kínálni. Sőt, mint Kósa Zoltán megemlíti: a szolgáltatási összegen túl az ügyfeleknek elvárásuk a biztosításukkal szemben, hogy az legyen rugalmas, illeszkedjen a változó élethelyzetükhöz, és ne csak magukra, hanem akár az egész családra megköthessék, mindenkinek az életkorához megfelelő védelemmel. Az igazi termékverseny az olyan egyéb szolgáltatások között is tapasztalható, mint például a gyógyulási térítés, a napi vagy egyszeri kifizetés kórházi ápolás esetére, az elvégzett műtétek súlyosságától függő szolgáltatás vagy a keresőképtelenség idejére jutó napi vagy egyösszegű térítés. Mindehhez Juhos András kiemelte: az egyre kevesebb napban mért „önrészek” (például kórházi ápolásnál, keresőképtelenségnél) iránti igény növekedése is érzékelhető.

A baleset-biztosításon belül a csoportos biztosítási szegmens fejlődik gyorsabban, ezt segíti elő a cégek növekvő kereslete a béren kívüli juttatások területén – hangzik a hazai biztosítók egybehangzó véleménye. Törvényi előírások ugyan nem „motiválják” ezek kötését, de nagy előnyük, hogy a munkáltatók által a munkavállalókra kötött baleset-biztosítások díja adó- és járulékmentes, és teljesen „leköltségelhető”. A szolgáltatási kör hasonló az egyéni biztosításokhoz; a baleseti rokkantság, valamint a baleseti halál kockázatára kötött konstrukciókat preferálják a cégek, ezek egészülnek ki csonttörés esetén történő térítéssel, baleseti eredetű műtéti és kórházi napi térítéssel, valamint baleseti táppénzzel.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

Csonttörés (egyösszegű térítés)

Baleseti kórházi napi térítés (kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén napi térítés)

Baleseti műtéti térítés

Baleseti gyógyulási támogatás

Égési sérülés

Baleseti keresőképtelenségi napi térítés

Közlekedési baleseti halál

Közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

Ruházat balesetből eredő sérülése

Baleseti költségtérítés

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

Csonttörés (egyösszegű térítés)

Baleseti kórházi napi térítés (kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén napi térítés)

Baleseti műtéti térítés

Baleseti gyógyulási támogatás

Égési sérülés

Baleseti keresőképtelenségi napi térítés

Közlekedési baleseti halál

Közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

Ruházat balesetből eredő sérülése

Baleseti költségtérítés Kis piac szép kilátásokkal A Mabisz adatai szerint tavaly az önálló baleset-biztosítások díjbevétele 9,84 milliárd forint volt, ez a baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokkal (10,86 milliárd) 20,7 milliárdot tett ki. Összehasonlításképpen: az életbiztosítási díjbevétel 302 milliárd forint volt, azaz még van tere a fejlődésnek.

Az idei első negyedévet az egy évvel ezelőtti mutatókkal összehasonlítva kitűnik, hogy az összesített adat kilenc százalékkal nőtt, de ebből nagyobb arányban részesedtek az életbiztosításokhoz kiegészítő biztosításként kapcsolódó baleset- és betegbiztosítások, mint az önálló baleset-biztosítások, hiszen míg az előbbi szegmens 15, addig az utóbbi három százalékkal bővült.-->