Régió vagy távol-keleti térség?

Komoly sokk érte az elmúlt közel két hónapban a hazai befektetőket, a magyar részvények árfolyama drasztikus esést produkált, több értékpapír kurzusa az egy évvel ezelőtti szinteket idézte. Eljött volna az ideje a hazai részvényalapok vásárlásának? A Budapesti Értéktőzsde indexének 18-19 ezer körüli értéke alulértékelt piacot jelentett, a jelenlegi szinteket viszont reálisnak tekintik a K&H Alapkezelőnél. A részvényalapok befektetőinek továbbra is az aktívabb értékpapír-kiválasztást folytató részvényalapokat ajánlják, mivel a piac egészének ingadozása a következő időszakban jelentős lehet, és a megfelelő papír kiválasztása többletértéket adhat az invesztoroknak.

Egyes alapkezelők azonban kivárnának a magyar részvényalapok vásárlásával, mondván: a forint árfolyam-alakulása komoly bizonytalansági tényezőt jelent, függetlenül attól, hogy a jelenlegi árszinteken vonzónak tekinthetők az értékpapírok. Kedvező trend akkor következhetne be, ha a Fednek a kamatemeléssel sikerülne kordában tartani az inflációt, miközben a gazdasági növekedés is magasabb lehet a várakozásoknál. Ha a kép letisztul, úgy a fejlődő térségek részvénypiacait ismét felfedezhetik a befektetők – fogalmaznak egyes szakértők. A magyar papírok helyett inkább a régióban gondolkodna Szöllősi Ferenc, a Pioneer Alapkezelő (korábban CA IB) portfóliómenedzsere, mert bár a hazai részvények árazása kedvezőnek tekinthető, a várakozások szerint a BUX nem teljesíti túl a régió átlagát. A kormány által bejelentett megszorítások következtében a prognózisok csupán egy számjegyű profitnövekedést vetítenek előre 2007-re, ráadásul a makrogazdasági problémák miatt Magyarországot Törökországgal egy szinten kezelik a befektetők.

A kelet-európai régióban számos kockázatot lát a BNP Paribas, többek között az euró bevezetésének a halogatását. „Ha az elmúlt három évet nézzük, akkor a térség maga mögött hagyta az elmúlt hónapokban sztárolt Kínát és Indiát is, éppen ezért nem gondoljuk, hogy a mi térségünk növekedne továbbra is a leggyorsabban” – magyarázta Nagy Boldizsár, a BNP Paribas private banking igazgatója.

Felvetődhet a kérdés: a jelenlegi forintárfolyam mellett érdemes-e devizaalapba fektetni? „Már 270-es euró/forint és az 1,25-ös dollár/euró kurzusnál is csak a szokásosnál alacsonyabb arányban javasoltuk a dolláralapú nemzetközi alapokba való befektetést, mivel a dollár akár tíz százalékot is gyengülhet az euróval szemben a következő egy évben” – emelte ki Nagy Boldizsár, aki úgy látja: ha visszamegy 270 alá a forint jegyzése, már érdemes lehet beszállni a korábbi arányokban devizaalapokba. 280 és 270 között kevesebb mint négy százalék a különbség, ez pedig egy hosszabb távú részvénybefektetésnél nem jelent komoly eltérést.

A drasztikus forintgyengülést követően a K&H Alapkezelőnek is csökkent az európai részvényekkel szembeni optimizmusa, s mint hozzátették: a hazai fizetőeszköz esése a jelenlegi szintekről már nem lehet jelentős, miközben megnőtt a forint kamatelőnye is, ám kockázatmegosztási céllal érdemes devizabefektetéseket is tartani.

Az elmúlt fél évben a befektetők érdeklődése jelentősen megnőtt a devizaalapok iránt, így a forintgyengülés többeknek komoly nyereséget is hozott – fogalmazott Kozma Krisztina, a Credit Suisse vezérigazgatója, aki szerint a hazai fizetőeszköz mostani lejtmenete ezt a tendenciát csak tovább erősítheti. Fontos, hogy szelektívek legyenek a befektetők – hangsúlyozta Nagy Boldizsár, aki jelenleg az ázsiai – például japán – és a dél-amerikai részvényeket favorizálja. A kelet-európai régióban – beleértve Török- és Oroszországot –, illetve Indiában kisebb fantáziát lát.

A hazai kínálat folyamatosan bővül. Az OTP Alapkezelő új alappal, az OTP Abszolút Hozam Nyílt Végű Származtatott Alappal jelent meg a színen. A konstrukció – mint a nevéből is kitűnik – abszolút hozam stratégiát követ, jogosult short ügyleteket is kötni, ugyanakkor tőkeáttételt nem vállal fel.

Az alapkezelő várakozásai szerint a versenytársak is hasonló termékekkel jelentkeznek, így arra számítanak, hogy a piacon az abszolút hozam alapok részesedése hosszabb távon megközelíti majd a részvényalapokét.

Ami a hazai kínálatot illeti, az Aegon, az MKB, a Concorde és a Credit Suisse palettáján lelhető fel ilyen jellegű befektetési alap, míg a hazánkba behozott külföldi alapok között is találnak ilyet a befektetők (például BNP Paribas-nál és a Credit Suisse-nél).

A hazai kínálat folyamatosan bővül. Az OTP Alapkezelő új alappal, az OTP Abszolút Hozam Nyílt Végű Származtatott Alappal jelent meg a színen. A konstrukció – mint a nevéből is kitűnik – abszolút hozam stratégiát követ, jogosult short ügyleteket is kötni, ugyanakkor tőkeáttételt nem vállal fel.

Az alapkezelő várakozásai szerint a versenytársak is hasonló termékekkel jelentkeznek, így arra számítanak, hogy a piacon az abszolút hozam alapok részesedése hosszabb távon megközelíti majd a részvényalapokét.

Ami a hazai kínálatot illeti, az Aegon, az MKB, a Concorde és a Credit Suisse palettáján lelhető fel ilyen jellegű befektetési alap, míg a hazánkba behozott külföldi alapok között is találnak ilyet a befektetők (például BNP Paribas-nál és a Credit Suisse-nél).-->