Rossz negyedév Európában

Csak úgy kapkodhatták a fejüket az elmúlt hetekben a befektetők a nemzetközi színtéren: növekvő infláció, lassuló gazdasági növekedés, történelmi magasságokba emelkedő olajárak, nem beszélve az egyre feszülő geopolitikai helyzetről. Egy dolog miatt egyelőre nem kezdtek aggódni: a kiábrándító gyorsjelentések okán. Ám ami késik, nem múlik.

Amerikában, úgy tűnik, a tőzsdecégek második negyedéves profitjai körül minden rendben van, a két számjegyű eredménybővülés immáron a 12. negyedévben is folytatódik, jóllehet csalódásokban nincs hiány. Az alumíniumgyártó Alcoa vártnál rosszabb árbevétele, a Lucent profitwarningja vagy a Tribune médiatársaság kiábrándító gyorsjelentése ugyan jelzi: a gazdaságot jellemző kedvezőtlen fejlemények nyomot hagytak maguk után, ám a kedvezőnek tűnő összképen ez egyelőre nem változtat.

Európában ugyanakkor már jóval pesszimistábbá válhat a befektetők hangulata: több társaság rukkol elő ugyanis rossz hírekkel, ráadásul a jövőkép sem biztató. A francia távközlési csoport, a Safran vagy a német SAP például az elemzői várakozásokat jócskán alulmúló gyorsjelentést tett közzé, de sokatmondó az is, hogy a brit FT 100 tőzsdeindex társaságai a tavalyi 19,68 százalékos profitjavulást követően az idén – az elemzői prognózisok szerint – 13 százalékos erősödést mutatnának, jövőre pedig már csak közel 7 százalékosat.

Néha a legkevésbé tudományos kliséknek is lehet hasznuk – reagált több elemző is az elmúlt hetek eseményeire, hiszen az idén kiválóan működött volna az „Adj el májusban, és utazz el” („Sell in May and go away”) stratégia. Május elején például az S&P 500 index még 6 százalékos pluszban volt, a Dow Jones Industrial Average is több mint 5 százalékos erősödést mutatott, a Nasdaqnál már 7, a kisebb kapita-lizációjú cégeket tömörítő Russell 2000-nél pedig 16 százalék volt a 2006. évi nyereség. Pillanatok alatt azonban az S&P és a DJIA közel 10 százalékot esett, a Nasdaq 14-et, míg a Russell 12-t. Az indexeket nézve ugyanez a séma az európai tőzsdeindexekre, sőt a Budapesti Értéktőzsde mutatójára is érvényes.

Tehát ha valaki valóban eladott májusban, mikor térjen vissza a tőkepiacokra? Ha ismét a kevésbé tudományos bölcsességeket vennénk elő, akkor a britek azt mondanák, hogy St. Leger napján kell visszatérni a börzére; ez szeptember elején van, míg a tengerentúlon azt tartják, hogy a májusi eladásokat követően fél évre van szükség, azaz november tűnik a jó időpontnak.

Jelenleg akár mindkét időpont optimális lehet, hiszen számos bizonytalansági tényező akad a piacokon. A vállalati gyorsjelentési hullám ugyan néhány héten belül lezárul, ám az aggasztó külpiaci események (Irak, Irán, Izrael, Észak-Korea) esetében aligha lehet bármilyen időpontot is mondani.

És persze ott van az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, amely bár a jövő hónapban nem nyúl a kamathoz, korántsem biztos, hogy néhány hónap elteltével is ez lesz az álláspontja. Főként, hogy egyes elemzők már 6 százalékos kamatszintet vetítenek előre az év végére, bár a későbbiekre vonatkozóan az óvatos kamatcsökkentéseket sem tartják kizártnak.

A BUX az erős hajrának köszönhetően az egész napos gyenge teljesítményét meg tudta fordítani, és 0,06 százalékos növekedést elérve, 20 813 ponton zárt. A nap nyertese az FHB volt a maga 3,9 százalékos növekedésével, míg a blue-chipek közül az Egis tudta a legnagyobb mértékben gyarapítani értékét: 3,2 százalékos növekedésével megelőzte a zárásra szintén felerősödő – azonban csak 1,7 százalékot erősödő – OTP-t is.

A legnagyobb veszteséget a Mol szenvedte el, az olajipari társaság részvényeinek értéke 2,3 százalékkal csökkent.

A régióban egyedül az orosz RTS nem tudott magához térni a már négy napja tartó csökkenésből, és 0,24 százalékos mínuszban zárt, viszont a lengyel WIG 1,37 százalékos és a cseh PSE 0,98 százalékos emelkedése kiemelkedő volt egész Európában.

A BUX az erős hajrának köszönhetően az egész napos gyenge teljesítményét meg tudta fordítani, és 0,06 százalékos növekedést elérve, 20 813 ponton zárt. A nap nyertese az FHB volt a maga 3,9 százalékos növekedésével, míg a blue-chipek közül az Egis tudta a legnagyobb mértékben gyarapítani értékét: 3,2 százalékos növekedésével megelőzte a zárásra szintén felerősödő – azonban csak 1,7 százalékot erősödő – OTP-t is.

A legnagyobb veszteséget a Mol szenvedte el, az olajipari társaság részvényeinek értéke 2,3 százalékkal csökkent.

A régióban egyedül az orosz RTS nem tudott magához térni a már négy napja tartó csökkenésből, és 0,24 százalékos mínuszban zárt, viszont a lengyel WIG 1,37 százalékos és a cseh PSE 0,98 százalékos emelkedése kiemelkedő volt egész Európában.-->