Svájci frankban adós a régió

Főhetne a feje a régió bankjainak, ha a svájci frank jelentősebb erősödési hullámba kezdene. A legveszélyeztetettebb országnak Románia számít: az összes hitel 54 százaléka külföldideviza-alapú. Bulgária esetében ez az arány 47, Horvát- és Törökország esetében pedig 16 százalék. Romániában a központi bank már korábban elkezdte a „harcot” annak érdekében, hogy nemzeti valutában vegyék fel a hiteleket. Ennek eredményeképpen az idén áprilisban az év elejéhez viszonyítva 53 százalékkal nőtt a lejben felvett kölcsönök összege, egy évre visszatekintve ez év májusában pedig 10 százalékkal. Magyarországon a háztartási hitelek mintegy 40 százaléka devizaalapú.

Romániában főleg az euróalapú kölcsönfelvétel terjedt el, csupán az idén áprilisban indult meg a svájci frankban denominált termékek árusítása, ebben a magyarországi OTP ottani bankja volt úttörő. Azóta is csupán az OTP Bank Romania és a Porsche Bank nyújt kölcsönöket svájci frankban. Az áprilisi, svájci frankban történő hitelezés valóságos sokként hatott a piacon, hiszen az évi 4,99 százalékos hitelkamat rendkívül alacsonynak számít a román piacon. (Példaként megemlítjük: Romániában az euróban nyújtott kölcsön kamata a Volksbanknál 5,95 százalékos volt áprilisban, ám a rá rakódó különféle költségek miatt a kamat nyolc százalék felé közelít). Az OTP akkor promóciós céllal állította be az alacsony kamatot, ám ezt augusztusig meghoszszabbították. Romániai elemzők azzal magyarázzák az alacsony hitelkamatszintet, hogy a bankok nagyon olcsón jutnak svájcifrank-kölcsönhöz, a nemzetközi referenciaszint 1,7 százalékos hat hónapra., miközben az euróé meghaladja a három százalékot. A romániai OTP főleg ingatlanvásárlási kölcsönöket nyújt svájci frankban, a Porsche Bank természetesen a Volkswagen csoporthoz tartozó személygépkocsik vásárlásához. Itt a svájci frankban nyújtott hitel legkisebb kamata 6,59 százalékos. Romániai pénzügyi szakértők a nem hazai devizában nyújtott kölcsönökkel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy az ilyen hitelek sok rejtett veszélyt hordoznak a felvevők számára, de a kibocsátó bankokra nézve is kockázatosak. A hazai deviza leértékelődése ugyanis egyre nagyobb terhet rakhat a felvevő vállára.

A kelet-közép-európai országok mellett Ausztriában is nagy népszerűségre tett szert a külföldi devizában felvett kölcsön. Ezek aránya olyan magas szintet ért el az országban, amely akár a gazdasági stabilitást is veszélyeztetheti – figyelmeztetett a napokban Kurt Pribil, az osztrák tőkepiaci felügyelet elnöke. Ehhez persze a svájci fizetőeszköz jelentős erősödésére lenne szükség a közös devizával szemben. Azonban a frank az utóbbi években szorosan követte az euró kurzusát, így kevés az esély a svájci fizetőeszköz drágulására, amely a törlesztőrészletek emelkedését jelentené.

Az osztrák lakossági kölcsönök mintegy harmada devizában denominált, míg a teljes hitelmennyiség 20 százaléka – 52 milliárd euró – devizaalapú. Elsősorban a svájci frankban denominált hitelek népszerűek az osztrákok körében – tudósított a Die Presse. Az eurózónában megemelkedett kamatok hatására a frankalapú hitelek 1,3 százalékkal kedvezőbbek jelenleg az euróalapú finanszírozásnál. A devizában denominált kölcsönök elsősorban Nyugat-Ausztriában örvendenek népszerűségnek, a vorarlbergi háztartások mintegy 60 százaléka vette így fel a hitelt.