Elrettentő lehet itthon az angol példa
Komoly veszélyeket rejtenek az életbiztosítással kombinált lakáshitel-konstrukciók – hívja fel a fogyasztók figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének augusztusi hírlevele. Az elmúlt négy-öt évben hazánkban is felfutó pénzügyi csomag lényege: az ügyfél két szerződést köt, egy banki hitelszerződést és egy befektetéssel kombinált életbiztosítást. A banknak azonban csupán a kamatot és kezelési költséget törleszti, míg a tőketörlesztést a biztosítási termékbe havonta befizetett összeg hozamától reméli a futamidő végén (tehát a biztosító befekteti a havi befizetéseket, és a felgyülemlett tőkéből futamidő végén vagy például ötévenként törleszt).
Talán nem meglepő, hogy a kedvező vonásokat kidomborító ismertetők általában három fő kérdéskört nem tárgyalnak részletesen. Az ügyfélnek gyakran még a hitelvizsgálat előtt meg kell kötnie a biztosítási szerződést, így a hitel esetleges elmaradásakor sokszor hátrányos helyzetet okoz, hogy a biztosításból ilyenkor már csak magas költségek árán lehet kiszállni. Ennél is nagyobb probléma, hogy a biztosítók semmiféle kötelezettséget nem vállalnak arra az esetre, ha a befektetések hozama nem nyújt megfelelő fedezetet a hitel törlesztésére. Hiszen az életbiztosítási rész jellemzően egy magas kockázatú befektetés, ami a lakáshitel-felvételért folyamodó kockázatkerülő ügyfeleknek nem a legideálisabb konstrukció.
A felügyelet szerint a helyzet súlyosságát jól szemlélteti a brit modell, ahol 15-20 évvel ezelőtt a jelzáloghitelek 80 százalékát ilyen konstrukcióban kötötték, majd 1992 után – a tőkepiac megváltozásával – ezek a termékek fokozatosan eltűntek. A probléma 12 évvel később jelentkezett, amikor 2004-ben a 8 millió még élő szerződésből 2,7 millió esetén az ügyfelek – a biztosítási rész alacsony teljesítése miatt – átlagosan 3 millió forintnak megfelelő fontot vesztettek.
Tovább ronthatja a helyzetet, hogy a megszorító csomag hátrányosan érinti a lakossági jövedelmeket, így pedig nő a kamatszint, egyre nehezebbé téve a kamatterhek visszafizetését. A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint több ügyfél esetén már szeptember előtt is havi 10–60 ezer forinttal növekedett a törlesztési összeg, míg évente százezres azoknak a lakáshiteleknek a száma, amelyet nem képesek fizetni a tulajdonosuk, elveszítve ezzel az otthonukat. VG
